A külföldről Magyarországra utazók száma a harmadik negyedévében ötven százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától a koronavírus-járvány miatt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetközi utazásokról készített legfrissebb jelentésében.
Az idelátogató külföldiek a harmadik negyedévben folyó áron 383 milliárd forintot költöttek, 54 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Szinte minden területen csökkenő kiadásokat mértek, tartózkodási időtől és utazási céloktól függetlenül.
Európán kívülről alig jöttek, a külföldi látogatók 99 százaléka Európából érkezett. A jelentés szerint korábban is jellemző volt a kontinensen belüli érkezések dominanciája, de 2019 azonos időszakához mérten az ázsiai és amerikai kontinensről érkezők aránya (1,3 százalék) tovább mérséklődött. A más földrészről idelátogatók – az ebben az időszakban jellemző körutazások, városnézések jelentős száma helyett – a harmadik negyedévben főként rokon- és barátlátogatás, valamint munkavégzés, üzleti utazás céljából érkeztek hazánkba.
A szomszédos országok lakosai is jelentősen visszafogták utazásaikat. A legkevésbé az Ausztriából érkezők száma esett vissza (34 százalékkal), esetükben az egészségmegőrzési cél volt a leginkább utazásra ösztönző motívum. Szlovákiából 44 százalékkal érkeztek kevesebben, náluk a mindennapi élet részét képező munkavégzés, iskolalátogatás, üzleti tevékenység továbbra is a megszokott ritmusban folyt, azonban a vásárlás vagy rokonlátogatás célú utak száma jelentősen kisebb lett.
A 8,3 millió egynapos utazás 91 százaléka magánjellegű, 6,9 százaléka munkavégzési, 2,4 százaléka üzleti célú volt.
A munkavégzés kivételével minden más célú motivációban jelentős volt a visszaesés. Az egynapos utazók közel négyötöde a szomszédos országokból jött, a legtöbben Romániából (24 százalék), Szlovákiából (23) és Ausztriából (18) érkeztek.
A külföldiek 2,6 millió többnapos utazást tettek Magyarországra a harmadik negyedévben, ezek jelentős többsége magánjellegű, 17 százaléka munkavégzési, üzleti és üzletelési célú út volt.
A szabadidős, szórakozási, egészségmegőrzési célú utazások száma csökkent a legnagyobb mértékben az időszak alatt (63 százalékkal), a rokon- és barátlátogatások száma pedig több mint felére esett vissza.
A legkevésbé a munkavégzési célú utazások maradtak el (18 százalékkal), de az üzleti utak is jóval nagyobb aktivitást mutatnak, mint a magánjellegűek. A több napra hazánkba látogatók közül a legtöbben
Az előző év azonos időszakához képest Ausztria kivételével minden fő küldő országból csökkent a többnapos utazások száma. Az utasforgalmi egyenleg a Magyarországra érkező külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege. Ez a fizetési mérleg idegenforgalmi egyenleg tételétől annyiban tér el, hogy tartalmazza a nemzetközi közlekedésre fordított kiadásokat. Az idén a harmadik negyedévben az exportösszeg (a külföldiek kiadása) 54 százalékkal, 383 milliárd forintra, az importösszeg (a magyarok kiadása) 66 százalékkal, 118 milliárdra csökkent, így az – egyenleg 46 százalékos visszaeséssel – 265 milliárdot tett ki. A forint–euró átlagárfolyam (353,65 forint) a harmadik negyedévében 7,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel azelőtt.