A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2019-es adatai szerint 304 830 magánszemély vallott be osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből és hasonlókból származó tőkejövedelmet. A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (34 százalék) és Pest megyében (15) keletkezett – ismertette a GKI Gazdaságkutató.
Az elemzés szerint szintén magas volt a súlya Bács-Kiskun megyének (6,8 százalék), míg Nógrád megyének egyedüliként volt 1 százalék alatti (0,6) a részesedése.
A „tőkések” országos megoszlása négy megyében volt öt százalék körüli, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében 5, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,9 százalék. Ezzel szemben Tolna és Nógrád megyében alacsony, 2, illetve 1,4 százalék volt az arányuk.
Budapesten és a megyei jogú városokban él a „tőkések” legnagyobb része,
45 százaléka, és az összes tőkejövedelem több mint felét, 55 százalékát is itt vallották be – közölte a GKI. Az egy „tőkésre” jutó bevallott tőkejövedelem kiugróan magas, átlagosan 8,2 millió forint volt a fővárosban. A fővároson belül, nem meglepő módon,
a XII., a II. és az I. kerületben volt a legmagasabb az érték:
fejenként 16,7, 15,7 és 10,9 millió forint. A megyei jogú városokban ez a szám átlagosan 5 millió forint volt.
A megyei jogú városok között magas volt az egy bevallóra jutó átlagos tőkejövedelem: Győrben 6,9, Kecskeméten 5,9, Érden, Székesfehérváron és Debrecenben 5,5 millió forint. A legalacsonyabb érték Salgótarjánban született, átlagosan 2 millió forint.
A legmagasabb, átlagosan 472,4 millió forint egy bevallóra jutó tőkejövedelmet Felcsút községben vallották be,
a településen összesen 30,7 milliárd forintnyi tőkejövedelem keletkezett tavaly a NAV adatai szerint – közölte a GKI.