Amikor karácsonyfát vásárolunk, ezer dolog eszünkbe jut: vajon mennyi ideig, milyen módszerrel gondozták a fenyőcsemetét, amíg fává sarjadt, hol növekedett, hogyan szállították a végpontjára? Ezekre az eladó vagy az internet segítségével választ találunk. Az már ritkábban jut eszünkbe, hogy karácsony után, amikor vízkereszt táján az utcán találja magát a lecsupaszított, tűlevél ruhájától megszabadított fánk, mi lesz a sorsa.
A szemeteskocsik összeszedik a karácsonyfából újra fenyővé vált torzókat, eddig tudjuk.
A budapesti „akció” kapcsán a Fővárosi Közterület-fenntartóhoz fordultunk, mely az ünnepek után szervezetten gyűjti össze és szállítja el a fenyőfákat. Ez nem hétköznapi logisztikai feladat,
hiszen becslések szerint mintegy 500-600 ezer fenyő kerül ki ilyenkor az utcára,
ezt a mennyiséget kell kezelni, illetve megoldani a hasznosítást. Igen, hasznosításról beszélünk, a fák ugyanis nem a szemétdombon végzik: jó szolgálatot tesznek nekünk, a Főtávnak és az FKF-nek köszönhetően velük fűtünk, nem is kevés ideig.
A „kihelyezési dömping” az FKF tapasztalatai szerint
január 6-át követően kezdődik, és egy-másfél hónapon keresztül tart.
A budapesti lakosok több lehetőség közül is választhatnak: kitehetik a fáikat a kukák mellé az elszállítás napján, vagy a több mint 250 kijelölt gyűjtőhely egyikén helyezhetik el őket. Figyelni kell azonban arra, hogy ne akadályozzák sem a gyalogosokat, sem a parkolást az úttesten, sem a gépkocsik forgalmát.
A kijelölt gyűjtőpontokról ezután úgynevezett
fenyőfajáratok
szállítják el a karácsonyfákat.
A lakóingatlanoktól ezzel párhuzamosan, illetve ezt megelőzően vagy ezt követően a normál hulladékszállító járművek gyűjtik össze az örökzöldeket, illetve külön járművel gyűjtik össze a nagy méretű fákat, amelyek a sima „kukásautókban” nem férnének el.
A megboldogult karácsonyfákat a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe szállítják, ez Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve.
A fővárosban keletkező települési szilárd hulladék 60 százalékát itt égetik el. A rákospalotai üzemben évente 420 ezer tonna szemetet lehet feldolgozni.
A hulladékhasznosítóban először megmérik a beérkező szemét súlyát, felaprítják a beérkező fenyőket, majd a bunkertérbe szállítják, ahol a települési szilárd hulladékkal 10 tonnás, úgynevezett polipmarkolós híddaru keveri össze őket. Ezt követően a markoló a kazánok hulladékadagoló tölcsérébe adagolja az egyveleget, ami lecsúszva az adagolóasztalra kerül, innen mindent a hidraulikus működtetésű adagolódugattyú nyom be a tűztérbe. A tűztérben időnként a 850 Celsius-fokos hőmérsékletet is eléri a levegő hőfoka.
A szennyező anyagok az eljárás során megsemmisülnek, a szennyvizet összegyűjtik és elzárják. A keletkező, több mint 400 Celsius-fokos gőz a füstgáztisztítóba kerül, ahonnan már távfűtésre alkalmas gőz kerül ki. A maradék mennyiségből egy turbinán keresztül állítanak elő villamos energiát.
Ennek a gőznek a segítségével fűtünk a budapesti lakásokban, a villamos energiát pedig világításra és elektromos berendezések működtetésére használjuk.
A karácsonyfák energetikai hasznosítása tehát környezetbarát megoldás, mert úgynevezett kapcsolt energiatermelés keretében történik a villamos energia és a távhő előállítása. A létesítményben termelt