Mibe fektethetünk világjárvány, válság, korlátozó intézkedések és általános bizonytalanság idején? A válasz néhány évvel ezelőtt nagyon egyszerű lett volna: aranyba! Ha nagy a bizonytalanság, a befektetők általában menekülnek a piacokról, és a legbiztosabbnak látszó befektetést választják. Ez eddig hagyományosan például az arany volt. Az idén azonban bonyolultabb lett a helyzet. Nem feltétlenül kellett menekülni a tőzsdéktől, sőt!
Az arany ára az idén 24,02 százalékot emelkedett,
ami, lássuk be, fantasztikus befektetésnek látszik, és meg is felel a várakozásoknak, mivel válság volt, ezért az arany árának emelkedésére számíthattunk.
Ha valaki semmi mást nem tett, csak az amerikai S&P 500 tőzsdeindexet követte,
az idén akkor is 28,88 százalék nyereséget könyvelhetett el.
Ez az index az elmúlt évek átlagában 7,19 százalékot hozott, az idei azonban, mint tudjuk, nem volt átlagos év tőzsdei szempontból sem. Ha tehát valaki csak a konzervatívnak tekinthető vezető amerikai tőzsdeindexbe fektetett, máris jóval az infláció felett, és az aranyba fektetőknél is jobban kereshetett. Az arany ára egyébként 2009-ben, vagyis a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején 25,04 százalékot emelkedett, vagyis majdnem annyit, mint az idén.
Mit történt azonban, ha valaki egy jól teljesítő részvényt vásárolt? A Covid–19 elleni védőoltás fejlesztésén dolgozó
MODERNA papírjaiért JANUÁRBAN 19 DOLLÁRT KÉRTEK, MA PEDIG NAGYJÁBÓL 138-AT.
Ez tehát jó invesztíciónak tekinthető, finoman fogalmazva is. Januárban persze még nem tudtuk, hogy járvány lesz, és a Modernáról sem hallott akkor még túl sok befektető, annak ellenére, hogy a cég nem új, legalább egy évtizede munkálkodik nukleinsav-alapú kezelések fejlesztésén. Mondhatnánk tehát, hogy szerencse kellett (volna) ahhoz, hogy valaki alaposan bevásároljon Moderna-részvényekből januárban.
Igen ám, de például március 16-án, amikor a már elkészült Moderna Covid-vakcinájával beoltották az első beteget, a cég papírjai még mindig csak 26 dollárt értek. Itt tehát már lehetett tudni, hogy járvány van, és létezik egy biotechcég, amely rekordidő alatt vakcinát fejlesztett ki a kórokozó ellen. Logikus befektetés lehetett tehát már ekkor is.
Egy másik vakcinát fejlesztő cég, a Pfizer még a Modernát is megelőzte. A Pfizer oltását hagyták jóvá a nyugati világban elsőként széles körű használatra, méghozzá Nagy-Britanniában. Akkor tehát ez is jó befektetés lenne, netán a Moderna-részvényeknél is jobb? A válasz meglepő: egy Pfizer-papír ára január elsején 37,13 dollár volt, most pedig 37,38. Nem mindegy tehát, hogy melyik vakcinagyártóba fektettünk. A magyarázat az, hogy míg a Moderna értékét alapvetően meghatározza Covid elleni oltásuk sikere, a Pfizer esetében ez a vállalat teljes eredményének viszonylag kis százalékát adja.
De vegyünk egy másik céget, amiről gyakorlatilag mindenki hallott már!
A TESLA EGY RÉSZVÉNYÉÉRT NAGYJÁBÓL 86 DOLLÁRT KÉRTEK JANUÁR ELSEJÉN, MOSTANSÁG PEDIG 695-ÖT.
Ez a szárnyalás az idén Elon Muskot a világ második leggazdagabb emberévé tette, az év elején még a Forbes milliárdosok listájának középmezőnyében volt, mára pedig már csak Jeff Bezos, az Amazon első embere előzi meg. A Tesla részvényeit sokan rizikós befektetésnek tekintették eddig, ez azonban nem vagy csak részben igaz. A papír ára ugyanis meglehetősen stabil volt tavaly, mindössze néhány százalékot ingadozott 2019-ben az idei árrobbanás előtt.
Aki igazán biztosra szeretett volna menni, elég volt, ha Apple-részvényeket vett. A cég papírjai az idén is fantasztikus hozamot realizáltak, ahogy az elmúlt években, 60 százalék felett emelkedett az értékük. A techszektorból remekül teljesített ez évben az Amazon, a PayPal és az AMD is, nagyjából az Apple-höz hasonló növekedést mutatva.
Nem mehetünk el szó nélkül a bitcoin idei teljesítménye mellett sem:
JANUÁR ELSEJÉN EGY BITCOINÉRT 7177 DOLLÁRT KÉRTEK, MA PEDIG 22 736 DOLLÁRT ÉR.
Érdemes megnézni a trendeket is: az év elején lefelé haladt a kriptovaluta ára, március 16-án, tehát nagyjából a világjárvány kezdetén csak 5024 dollárt ért. Innen küzdötte fel magát a mai árfolyamra, ami esetleg azt is indikálhatja, hogy menekülőstratégia lett, az aranyhoz hasonlóan, vagy még inkább, mivel árának emelkedése jóval meghaladta a nemesfémét.
Általános igazság talán, hogy válság esetén érdemes ingatlanba fektetni. Így volt ez a 2008-as események során is, amikor is óriási áresés volt az ingatlanpiacon szinte világszerte. Aki ilyenkor ingatlanba fektet, joggal reménykedhet a jó hozamban. Sok mindentől függ ez persze, nagyrészt a helytől.
2008-ban például Las Vegasban vagy néhány floridai városban elképesztő árakon lehetett ingatlanokhoz jutni, így néhány vállalkozás Magyarországon is hirdetett, teljes körű ügyintézést ajánlva (az Egyesült Államokban viszonylag egyszerű külföldiként ingatlant vásárolni). Az idén is tapasztalhatók hasonló trendek, de a 2008-asnál jóval kisebb mértékben.
Az ingatlan drága, abba csak a nagy megtakarításokkal rendelkezők tudnak befektetni, mondják többen is. Ez nagyjából igaz is, de egyre sokasodnak az olyan szolgáltatások, mint a DiversyFund, melyek segítségével viszonylag kis összeggel – itt például 500 dollárral – is résztulajdonosok lehetünk üzleti ingatlanokban, például irodaházakban, melyek hasznából tulajdonrészünk mértékében profitálhatunk is.
(Borítókép: Spencer Platt / Getty Images Hungary)