Azon túl, hogy oltóanyagot kellett fejleszteni nagyon rövid időn belül, milyen kihívások elé állította a pandémia a gyógyszeripart?

Ez az iparág védettebb a konjunktúraciklusokkal szemben, azonban minket sem került el a válság. Nálunk is extra alkalmazkodást és figyelmet igényelt a helyzet, legfőképpen a gyógyszergyártásban dolgozó kollégáink egészségének megóvása miatt. Az üzletmenet és a gyógyszerellátás folytonosságának biztosítása érdekében kritikus volt, hogy a szükséges munkavállalói létszámot biztosítani tudjuk a gyártáshoz, a felszabadításhoz a laborokban, a raktárakban, valamint az adminisztrációs területeken végezett munkához.

Készárukészleteink olyan magas szinten voltak egész évben, amire nem volt korábban példa a Richter 120 éves történetében.

A korlátozások miatt jelentősen csökkent az orvoslátogatások száma, a marketingtevékenység nagyon szigorú korlátok közé lett szorítva. Ezeket a kampányainkat online formában tudtuk csak megtartani, ami fékezte a kereskedelmi tevékenységünk dinamizmusát. Mint minden gyógyszercég, mi is már márciusban azon gondolkodtunk, hogy mit tudunk tenni azért, hogy a koronavírus elleni küzdelembe aktívan bekapcsolódjunk. Több szálon is elindult nálunk az ezzel kapcsolatos munka, amelyek közül a remdesivir antivirális szer fejlesztése, szintézise és az ezzel kapcsolatos ellátási nehézségek enyhítése bizonyult a leglátványosabbnak, legeredményesebbnek.

Tapasztaltak olyat, hogy egyes kutatások parkolópályára kerültek a pandémia miatt?

Parkolópályának nem nevezném, inkább azt tapasztaltuk, hogy a klinikai vizsgálatok előrehaladási üteme fékeződött. Például az amerikai vizsgálatainknál a betegbevonás üteme lassabb, mint ahogyan azt terveztük. Nem is lehet ezen meglepődni, hiszen a vizsgálati helyek egy része túlterheltté vált, egy másik része Coviddal kapcsolatos vizsgálatokra van lekötve. Érezzük a lassulást e tekintetben.

Kellett módosítani a vállalat stratégiáján a járvány miatt?

A tavasz folyamán mi is feltettük ezt a kérdést magunknak, hogy kell-e igazítani a hosszú távú céljainkon. Végül arra jutottunk, hogy tudunk azon a nyomvonalon haladni, amit kijelöltünk magunknak. Ezt az idő vissza is igazolta nekünk, és sikeresen elértük az idei céljainkat. Ugyanakkor négy olyan dolgot azonosítottunk, amire oda fogunk figyelni ezek után is: ezek az orvoslátogatásokkal, a klinikai vizsgálatokkal, az ellátási láncokkal, valamint a vásárlóerővel kapcsolatosak.

Az orvoslátogatók és az orvosok közötti kontaktusoknál kérdés, hogy ezek milyen mértékben terelődhetnek át tartósan online csatornákra. A klinikai vizsgálatoknál is felmerül, hogy milyen mértékben mehetnek át majd online platformokra. Az ellátási láncnál a Richter olyan kedvező helyzetben van, hogy egy vertikálisan integrált modellt követünk évtizedek óta, így

a mi stratégiánkon nem kell ahhoz módosítani, hogy alkalmazkodjunk ehhez a kihíváshoz,

de az elképzelhető, hogy a versenytársainknál ez bekövetkezhet. Arra gondolok, hogy az ellátási láncok rövidülése napirenden van, mert komplett iparágakat telepítettek ki a világ távoli pontjaira. Vertikálisan kevésbé integrált üzleti modellek esetén bizonyos ágazatokban komoly beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy ezekre az új kihívásokra jó válaszok szülessenek.

A vásárlóerőt nézve elmondható, hogy elég rendesen visszaestek a gazdaságok, nőtt a munkanélküliség és jelentős a jövedelmek csökkenése, ezért figyelnünk kell arra, hogy ez hogyan hat arra a keresletre, ami majd a mi termékeinket fogja érinteni. Lesznek olyan termékek, ahol ez érezhető lesz negatív irányban, de például a bioszimiláris készítmények felfutása előtt komoly utat nyithat meg, hiszen a tb-kasszákban elérhető megtakarítások legnyilvánvalóbb forrása éppen a nagyon drága és egyre nagyobb részt kihasító biologikumok kiváltása lehet bioszimiláris termékekkel.

A Richter itt komoly infrastruktúrával és tervekkel rendelkezik. Ez nekünk lehet egy lehetőség.

Egy-egy vakcina fejlesztése, engedélyeztetése akár több évre is elnyúlhat. Mi a véleménye arról, hogy most néhány hónap alatt fejlesztik ki a koronavírus elleni vakcinákat?

Egy éve, ha valaki azt mondja, hogy ezt a járványt a vakcina kifejlesztése és a tömeges átoltás fogja megállítani, nem hitte volna el senki.

Egy évvel ezelőtt senki nem gondolta, hogy egy éven belül ki lehet fejleszteni és engedélyeztetni egy vakcinát vagy egy gyógyszert.

Elég csak a Zika-járványra gondolni: öt éve tombolt Latin-Amerikában, a mai napig nincs se oltás, se gyógyszer. Nálunk 10–15 éves átfutási időkkel kalkulálunk egy originális készítmény esetében. Csodaszámba megy, hogy még 2020-ban két vakcina is engedélyt kap az amerikai gyógyszerfelügyelettől – a Pfizer meg is kapta a BioNTechkel közösen fejlesztett oltóanyagra, ahogy a Moderna is, és nem sokkal csúszik át a Johnson & Johnson és az AstraZeneca vakcinája a 2021-es évre. Ez mindenképpen óriási dolog!

Kellett hozzá egy nagyon korai felismerés a gyógyszergyártók körében, hogy ezzel érdemes foglalkozni. Kellett hozzá olyan alapkutatásból származó meglévő tudás, amire építkezni lehetett. Továbbá kellett hozzá a szabályozói hatóságtól is egy megváltozott munkamódszer, aminek a lényege az, hogy nem várják be, míg az összes adat előáll, hanem azok feldolgozása gyakorlatilag valós időben történik.

Soha nem volt még olyan járvány, amit a vakcina megtalálása és a tömeges átoltás állított volna meg a tetőpontján, ez lehet az első.

Hány adag remdesivirt gyártottak eddig? Mik az eddigi tapasztalatok?

A remdesivir egy antivirális szer, amit eredetileg az ebolára fejlesztettek ki. Egyike volt azoknak a gyógyszerjelölteknek, amelyekkel kapcsolatban komolyan felmerült és valószínűsíthető volt, hogy a Covid-fertőzött betegek valamilyen szegmensét eredményesen tudja majd kezelni. Ez be is igazolódott. Márciusban kezdtünk el vele foglalkozni, és rekordidőnek számít, hogy öt hónap alatt a szintézis végbement, és a készítményt szeptemberre elő tudtuk állítani.

Felszabadítva 27 ezer fiolát gyártottunk az első menetben, az őszi hónapokban, ami körülbelül 2500 beteg kezelésére elég. A klinikai vizsgálatokban – amelyek menedzselése már nem a Richter feladata volt – a visszajelzések alapján, akik ezt kapták, azoknál nagyon jelentősen rövidült a gyógyulás időtartama. Egy intenzív osztályos kezelés néhány napos csökkenése már pénzben is kifejezhető, de ami még fontosabb, hogy az új betegek ellátása szempontjából is óriási hasznot jelent az így felszabaduló kórházi kapacitás.

Tapasztaltak-e felvásárlási lázat, amikor a járvány Magyarországon is terjedni kezdett?

Március végén tapasztaltuk a legnagyobbat, de bizonyos piacokon még áprilisban is voltak jelei. Ennek általában a kijárási tilalomhoz volt köze: ilyenkor a betegek igyekeztek elkerülni azt, hogy a felírt recepteket nehogy ne tudják kiváltani. Ebben az időszakban igen komoly kiszállításokat kellett lebonyolítanunk ahhoz, hogy az ellátást biztosítani tudjuk. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Richter ezt a hullámzó keresletet mindvégig ki tudta szolgálni.

Az első fél évben több mint 15 százalékkal tudta növelni az árbevételét a Richter. A második fél évben mi helyzet? A Richter-papírok árfolyama is rekordot döntött. Összességében milyen évet várnak?

Az árbevételünk mértéke jelentősen lassult az első fél évet követően a magasabb, tavalyi második féléves bázis miatt, de összességében euróban és forintban kifejezve is tudtunk növekedni az idén. Ebben nagyon sokat segített, hogy az amerikai piacon a Vraylar nevű készítményünk jelentősen bővítette piaci részesedését, és még mindig a leggyorsabban növekvő antipszichotikum az Egyesült Államok piacán. Ezt a Covid láthatóan nem hagyta érintetlenül, de ami a forgalmat illeti, az emelkedés folytatódott.

Előre tudtunk lépni a bioszimiláris és a nőgyógyászati portfóliónk bővítésében és a forgalom növelésében is. Az első féléves jó adatok egyik oka egyébként az volt, hogy a 2019-es első félévi bázis elég gyengén alakult – az emlékezetes szerializáció nyomta le a számainkat, 2020-ban ez a hatás már nem jelentkezett.

Az amerikai piacról már beszélt, mi a helyzet az orosz piaccal?

Az orosz piacon voltak nehézségeink az idén: egy tavalyi árharmonizációs döntés következményeként az egyik ottani kulcstermékünk, a Cavinton forgalma visszaesett, ezenkívül nem segített az sem, hogy a rubel árfolyama jelentősen leértékelődött. Továbbra is tudjuk tartani erős pozícióinkat az orosz piacon, de ez forintban, euróban egyre kevesebbet jelent a kimutatásainkban: miközben az ottani piacon növekedünk, hozzájárulása az üzleti mutatóinkhoz egyre kisebb.

December elején jelentették be, hogy megvásárolják a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának fontos fogamzásgátló termékét. Mit jelent ez az akvizíció a Richternek?

Egy nagyon jelentős termékkel bővült a palettánk, miután nagyon nagy összegű akvizíciót hajtott végre a Richter. Ilyeneket nagyjából ötévente tudunk tető alá hozni. Ezzel teljessé vált a fogamzásgátlási alternatívák spektruma: orális fogamzásgátlót, méhen belüli eszközt és most már tapaszt is fel tudunk mutatni a kínálatunkban.

Az komoly feladat lesz, hogy ezt a termékátvételt logisztikailag és kereskedelmi szempontból is beépítsük a működésünkbe. Komoly árbevételvonzata várható, a jövedelmezőségre is jelentős hatással lesz az elkövetkező években. Nőgyógyászati vonalon mindenképpen óriási feladatok várnak ránk, viszont azt is jelenti mindez, hogy komoly lépést teszünk abba az irányba, ami egyébként távlati célunk:

Európában, ahol itthon vagyunk, a Richter legyen a legnagyobb nőgyógyászati szereplő a gyógyszerpiacon.

Mi most a helyzet az Esmyával? Európában csak korlátozásokkal írható fel.

Így van. Nagyon minimálisra csökkent azon betegek köre, akik számára az Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottságának (CHMP) ajánlása az alkalmazását lehetővé tenné. Ez még az Európai Bizottság végső döntésére vár. Az európai hatósági döntés, miszerint nagyon szűk indikációban ugyan, de forgalmazható a készítmény,

Amellett, hogy maximálisan elfogadjuk a hatósági vizsgálat eredményét, továbbra is úgy gondoljuk, hogy az Esmya hiánypótló készítmény, a mióma gyógyszeres kezelésének megoldása fontos népegészségügyi feladat.

Az európai nők több mint 20 százaléka érintett, ez óriási előfordulási gyakoriság, az Esmya mellett egy új készítményben gondolkodunk a mióma kezelésére. Nem adtuk fel azt a törekvésünket, hogy a műtéti beavatkozás helyett – ami egy kockázatos orvosi beavatkozás – gyógyszeres terápiát találjunk a mióma kezelésére. Ezt a jövő év második felében indítandó relugolix termékünktől várjuk. Ennek a törzskönyvezése, engedélyeztetése folyamatban van.

Van-e valamilyen új termékük, amivel kapcsolatban nagy elvárásaik vannak?

Az idén nem indítottunk új termékeket, jövőre viszont kettő is lesz. Az egyiket, a relugolixot már említettem, a másik pedig egy szájon át szedhető fogamzásgátló tabletta. Nagyon kevés innováció volt az orális fogamzásgátlók piacán az elmúlt években, ez ilyen szempontból igazi nóvum, és prémiumkategóriás terméknek szánjuk. Szintén törzskönyvezés alatt van, és várhatóan jövő év közepe felé tudjuk majd indítani.

Egy interjúban arról beszélt, hogy „nagyon hasznos lenne a magyar gyógyszervédjegy támogatása is az élelmiszerekéhez hasonlóan”. Miért van erre szükség?

Fontosnak tartjuk, hogy a versenyképesség javítása érdekében a magyar gyógyszerkassza azokat a hazai gyógyszerkészítményeket preferálja, amelyekre válsághelyzetben is alapozni tudja a fenntartható és biztonságos alapellátást.

Ha valamikor, akkor az idén tényleg beláthatta mindenki azt, hogy importforrásokra építeni krónikus és széles körben szedett készítmények ellátását olyan kockázat, ami felvállalhatatlan.

A magyar gyógyszervédjegykampány arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a terápia ezt lehetővé teszi, érdemes hazai gyártású gyógyszereket választani.

Összességében mit vár 2021-től?

Abban reménykedünk, hogy tavasszal visszatérhetünk egy normálisabb, de a korábbival nem teljesen azonos kerékvágásba társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt. A feladat 2020 végén leginkább az, hogy kicsit feltöltődjünk, mindenkinek komoly mentális és sokak számára fizikai megterhelést is jelentett ez az év.

Azon kell nagy erőkkel gondolkodni mindannyiunknak, hogy mi az, amit érdemes 2020 tanulságai közül hosszú távra megtartani: ilyen lehet a távoli munkavégzés szerepe, vagy a kereskedelmi és marketingtevékenységünk új formái, de számunkra első helyen biztosan a jelentős arányban megújuló portfólió jelenti majd a legnagyobb kihívást és egyben lehetőséget 2021-től kezdve.

(Borítókép: Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója Debrecenben 2020. szeptember 30-án Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)