2020 milyen fontosabb trendeket hozott? A pandémia hogyan, mennyiben forgatta fel az ingatlanpiacot?

Balogh László: Az elmúlt öt évben, elsősorban 2015 és 2018 között egyértelmű piaci élénkülés ment végbe. Újabb és újabb szereplők léptek piacra, miközben az adásvételek számával együtt látványosan emelkedtek az árak is. 2019 azonban elhozta a trendfordulót, mikorra az ingatlanárak, elsősorban Budapesten és a hazai nagyvárosokban már tényleg a megfizethetőség plafonját súrolták, a piacon pedig rendkívül magas, megközelítőleg 30 százalékos arányban mozogtak a befektetési célú vásárlók.

A Magyar Állampapír Plusz kötvény másfél évvel ezelőtti bevezetése azonban igazi alternatívát jelentett a befektetőknek, amellyel az ingatlanhoz hasonló versenyképes, biztonságos, ugyanakkor sokkal kevesebb macerával járó befektetési termék került a piacra. Így a 2019 nyarán a befektetési célú vásárlók nagy része eltűnt a piacról, akik jellemzően többet tudtak fizetni az ingatlanokért, mint a lakossági vásárlók. Vagyis a kötvénykibocsátás nagyban megakadályozta, hogy az égig nőjenek az ingatlanárak, és elindulhatott a piacon egy konszolidációs folyamat. 2020-ban ehhez képest végig hullámvasúton ültünk.

Gondolom, 2020 eleje is a szokásos piaci élénküléssel indult. Megtörténtek a fa alatti lánykérések, ugyanúgy a nagy összeveszések, és sok család megint kimondta, „még egy karácsonyt biztos nem töltünk ebben a lakásban”?

Igen, ahogy minden évben, 2020 januárja és februárja is erős hónap volt az ingatlankeresések szempontjából. A családok valóban nem egyszer az év végi összezártság időszakában, bejglimajszolás közben hozzák meg a lakhatásukkal kapcsolatos nagyobb horderejű döntéseket. Mivel a magyarok többségének a lakása, a háza élete vagyontárgya, a hazai lakosság pedig 85 százalékban saját tulajdonú ingatlanban lakik, azon túl, hogy a vásárlást erősen megfontoljuk, előtte el is kell adni az aktuális otthonunkat. Ez az esetek többségében két-három hónapot is igénybe vesz.

Majd márciusban megérkezett az év eleji lendületet megtörő Covid. A pandémia egész pontosan mekkora visszaesést hozott a lakáspiacon?

A március közepétől május végéig tartó kijárási korlátozások időszakában, ahogy várható volt, megközelítőleg 40-50 százalékkal estek vissza az ingatlan-adásvételek. Ami minden bizonnyal életben tartotta a lakáspiaci folyamatokat, hogy akik például január-február magasságában lefoglalózták a következő otthonukat, hogy majd március-áprilisban kifizetik a teljes vételárat, ők ekkor már különösebben nem voltak választási helyzetben. Legfeljebb a legtöbbször 10-15 százalékos foglaló elbukását bevállalva dönthettek úgy, hogy elállnak a vásárlástól, amivel viszont nagyon nem jártak volna jól. Majd a lakosság májusban és júliusban bepótolta a március-áprilisban elhalasztott adásvételeket.

A járvány hatására sokan költöztek vidékre. Valóban megindult az országos nyaralófelvásárlási roham? Ezt visszaigazolják a számok is?

Igen. Tavaly nyáron szinte nem is volt olyan eladásra szánt ingatlan a Balaton környékén, amit ne vettek volna meg a befektetők vagy a saját célra vásárlók. Ugyanakkor mellettük megjelent egy harmadik, szintén nem elhanyagolható létszámú réteg is. Akik a járványhelyzet miatt annyi időt töltöttek home office-ban, hogy rájöttek, akár fel is adhatják a budapesti, városi albérletüket, mert az állandó Balaton-parti nyaralójukból is ugyanúgy el tudják végezni a munkájukat. Legfeljebb, ha kell, heti egy két alkalommal felutaznak az irodába.

Októbertől kitört a második hullám, azonban a kormány haladva az év vége felé, egyre több, új otthonteremtési támogatási elemet jelentett be. Köztük a lakásfelújítási támogatást és az ötszázalékosra csökkentett lakásáfát. Ősztől a piac már látványosan koncentrált 2021-re?

Hatalmas várakozás övezte az év elejét, és az akkortól élő új családtámogatási formákat, ne feledjük, ezeket mind bizonyos feltételekhez, legtöbbször a gyermekvállaláshoz kötik, és nem örökre szólnak, cserébe határidősek. Arra ne várjon senki, hogy 2021-ben ismét 10-20 százalékkal emelkednek a lakásárak, mert a vevőkre rászabaduló támogatásokat az eladók majd zsebre teszik. Már csak azért sem, mert 2019-ben körülbelül 30 ezer csokos szerződést kötöttek a családok, ami körülbelül 150 ezer tranzakciót jelentett. Ebből kiindulva mindez minden negyedik, ötödik ingatlanvásárlást érintett.

Ez az arány 2021-ben biztosan javulni fog, de a kedvezmények a saját célra vásárló családok pénztárcájában landolhatnak, akik kevesebbet tudnak fizetni egy-egy ingatlanért mint a befektetők vagy a külföldiek. A célzott állami támogatásoknak köszönhetően mindenképpen lesz forgalomélénkülés, több adásvételre kerül majd sor, ám ezek várhatóan nem változtatnak a tendencián, a korábban már említett lakáspiaci konszolidáción, a lassan csökkenő, a reálishoz közelítő lakásárakon.

A január 1-jétől élő otthonfelújítási program eredményezheti azt, hogy kevésbé fogunk tartani a kevésbé csinos lakások megvásárlásától?

Az biztos, hogy az utólag maximum hárommillió forintig igényelhető, széles kör számára elérhető otthonfelújítási támogatás számottevően ki fogja bővíteni a családok anyagi lehetőségeit. Főleg azok után, hogy ilyen típusú lakásfelújítási programra, ekkora volumenben korábban itthon egyáltalán nem volt példa. Hasonló volt talán a korszakokon átívelő, gyakorlatilag a rendszerváltás óta hol kevésbé, hol intenzívebben zajló panelprogram, amelynek köszönhetően évről évre jó pár ezer panellakás, elsősorban külsejében megújult az országban. Éppen ezért már most látszik, hogy az otthonfelújítási program sokak fantáziáját megmozgatta, és ez várhatóan így lesz, míg tart a program, 2022 végéig. Igen, ennek lehet az a hatása, hogy kevésbé fognak tartani az emberek a felújítandó vagy a közepes állapotú ingatlanoktól.

Az eddig elmondottak alapján itt se reméljük a csodát, és kezeljük helyén, hogy mennyivel lesznek idén és jövőre értékesebbek a felújítandó ingatlanok?

Azt valóban ne várja senki, hogy a felújítandó lakások mostantól többet érnek majd, mint az új építésűek és a felújítottak, mert a vásárlók többsége alapvetően újszerű vagy felújított ingatlant keres. Miközben a hazai lakásállomány 60 százaléka az átlagos, vagy annál rosszabb minőségű állapotban van. Ám az új támogatással nem csak ezek az ingatlanok kaphatnak új, több esélyt, hogy akár álmaink otthonává váljanak.

Az otthonfelújítási támogatás vélhetően az új lakások piacát is segíti majd, mert a legtöbb új építésű ingatlan kulcsra kész állapota többnyire azt jelenti, hogy még nincs bennük konyhabútor, a vezetékek pedig lógnak ki a falból. A végső költözhetővé tételben az új lakások piacán is sokat segíthet egyébként a vásárlóknak egy ilyen támogatás. Közben nyilván sok olyan család is lesz, akiknek az otthonfelújítási program által a már meglévő lakása válik élhetőbbé.

Mit várhatunk az új lakások piacán ötszázalékosra csökkentett lakásáfától, amit a csokkal együtt meg sem kell fizetni.

Ettől szintén nagy lendületet kaphat majd az új lakások piaca is, hasonlóan mint 2016 és 2020 között az első felvonásban. Abban az időszakban megháromszorozódott az egy év alatt megépült lakások száma. Az idén ötszázalékosra csökkentett lakásáfa miatt ismét megérheti a vállalkozóknak lakásokat építeni. Azt azonban most még senki sem látja, hogy a koronavírus okozta visszarendeződés helyrebillenti-e a szakemberek és a kivitelezők iránti kereslet-kínálat egyensúlyát. Sok szakember hazatért külföldről, és a járványhelyzet miatt több – nem lakásépítési – projektet is elhalasztottak, ami tovább növelte az kivitelezők teljesítőképességét. Ezzel együtt az idén induló lakásfelújítási hullám leköti majd az építőipari kapacitásokat, és várhatóan 2026 végéig felpörögnek a lakásépítések is.

Látszik már valami abból, hogy 2021-ben milyen tendenciájú év várható az ingatlanpiacon? Milyen alakú lesz a görbe?

2021-ben a saját célra vásárlók nagy eséllyel azt élhetik meg, hogy sokat javulhat a helyzetük, ez egyben azt is jelenti, hogy az eladóknak idén sem lesz kolbászból a kerítés. A korábbi trendforduló után nagy eséllyel 2021-ben is ugyanúgy folytatódik a lassú konszolidáció, a mérsékelt visszarendeződés a lakáspiacon, érezhető hatás lesz idén az árak megfizethetőbb tartományba mozdulása. Ám arra jobb, ha senki sem számít, hogy egy éven belül tíz-húsz százalékos árcsökkenés megy végbe. Az áremelkedés egyébként is sokkal gyorsabban zajlik a lakáspiacon is, mint az árak visszarendeződése.