Továbbra sem született megállapodás a minimálbér, valamint a garantált bérminimum év eleji emeléséről, miután az utolsó, december 30-i tárgyalási forduló sem vezetett eredményre a három szereplő, a kormány, illetve a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, szakszervezetek közt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán – értesült az Index.
A mostani status quo szinte példátlan a rendszerváltás utáni Magyarország történetében, ugyanis korábban egyszer sem fordult elő, hogy az év elejével ne emelkedjen az 1989-ben bevezetett minimálbér – értékelte az eseményeket Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. (Ilyen utoljára 2000-ben, az első Fidesz-kormány, az akkori kétéves költségvetés idején történt.)
A minimálbérért dolgozó munkavállalókat pedig igencsak nehéz helyzetbe hozó, rendhagyó szituáció leginkább azért alakulhatott ki, mert az őket képviselő szakszervezetek javaslatait egyáltalán nem fogadta el a kormány. Az utolsó, tavaly év végi ülésen nem voltak nyitottak semmire
– mondta el szintén Kordás László, aki hozzáteszi, ettől függetlenül tovább küzdenek.
Ha január folyamán sem születik egyezség, félő, hogy ezzel a hivatalos infláció mértékét meghaladóan értéktelenedik el az érintett munkavállalók bére. Vagyis minden esély fennáll, hogy a minimális fizetésért dolgozók életszínvonala jelentősen csökken. Akik ráadásul az aktív hazai dolgozók négy és fél milliós összlétszámához képest nincsenek kevesen, sőt.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy becsüli, hogy
jelenleg mintegy kétszázezren dolgoznak minimálbérért az országban,
és további 600 ezer szakmunkás kapja kézhez a garantált bérminimumot. A MASZSZ elnöke mindeközben egymilliós, az említett bérkategóriába eső rétegről beszél, amelynek tagjai most igencsak hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
Arról nem is beszélve, ha januárban végül mégsem emelkedik a minimálbér, mindez automatikusan hátrányosan érintheti a minimálbérhez kötődő állami juttatásokat is. Köztük például a különböző segélyeket, a baleseti táppénzt, egy sor nyugdíj típusú ellátást, az álláskeresési járadék összegét, a gyedet, június végéig a csedet, akárcsak a többi anyasági támogatást.
A legutóbbi nyolc-nyolc százaléknyi emelkedés után a vonatkozó kormányrendelet 2020-ra bruttó 161 ezer forintban rögzítette a minimálbér összegét, a garantált bérminimumot pedig bruttó 210,6 ezer forintban. Továbbra is azok számára, akik főállásban, azaz nyolc órában, heti 36 óránál többet dolgoznak. (A tavalyiak alapján a minimálbérhez igazodó minimum órabér bruttó 926 forint.)
A folytatásról jelenleg annyi tudható, hogy mindig a kormány jelöli ki az időpontot, ám a következő ülésre egyelőre nem érkezett meghívó – árulta el Kordás László, aki hozzátette, hogy a velük egy platformon álló dolgozói szakszervezetekkel a környező országok tendenciáira hivatkozva igyekeznek jobb belátásra téríteni – elsősorban – a kormányt.
Amennyiben januárban sem lesz megegyezés, elmarad az emelés, akkor a magyar minimálbérek nettó összegének vásárlóértéke csupán a fele lesz a lengyel minimálbérnek, továbbá a harmadát éri majd a cseh és a szlovák minimálbérnek. Mindeközben mindhárom említett ország inflációs rátája kisebb, mint a magyaré az Indexnek nyilatkozó szakszervezetek számításai szerint.
A dolgozói szakszervezetek eredetileg tízszázalékos, bruttó 16 100 forintos emelést kértek a két minimálbérnél a tárgyalások kezdetén. Később, törekedve a kompromisszumra, öt százalékra, bruttó 8050 forintra tornázták le az elvárásaikat. Ám a hiba, mint mondják, leginkább ott van a kréta körül, hogy míg a munkáltatók háromszázalékos (bruttó 4830 forint) emelést ajánlanak, addig a kormány semmit.
Vagyis jelen állás szerint a kormány egész konkrétan nulla forinttal emelné idén a minimálbér és a garantált bérminimum összegét.
„Ettől függetlenül a kormány hozhatott volna olyan döntést is, hogy adókedvezményt nyújt a legkevesebbet kereső munkavállalóknak, így máris kezet foghatunk egymással. Például csökkenthette volt a szociális hozzájárulás mértékét, amivel mi is megkapjuk, amire gondoltunk, ahogy a munkaadóknak sem születik idén a beosztottak után többletkiadásuk” – magyarázza Kordás László.
Bárhogy is alakulnak a Világgazdaság információi szerint pénteken folytatódó tárgyalások, amelyekre Palkovics László innovációs és technológiai miniszter még két-három hetet adott, a munkavállalói szakszervezetek nem szeretnének engedni az öt százalékból. Főleg azok után, hogy az Magyar Nemzeti Bank számításai szerint idén 4,6 százalékkal drágulhatnak az élelmiszerek.
Ugyanakkor a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hozzáteszi, ha az átlagkereset aktuális hazai növekedési ütemét vesszük alapul, illetve azt, hogy ezen keresztül hogyan változik a munkavállalók jövedelmi helyzete, az indokolt minimálbér-növekedés Magyarországon 2021-ben még mindig tíz százalék körül lenne.
Borítókép: Balogh Zoltán / MTI