Magyarország 2004-ben, az uniós csatlakozásakor vállalta, hogy egyszer bevezeti az eurót – ezt válaszolta csütörtökön a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra az újságírói kérdésre, hogy napirenden van-e a kormánynál a közös európai valuta bevezetése.
A politikus emlékeztetett:
a versenyképesség növekedése nem feltétlenül velejárója az euró bevezetésének, példaként említette Görögországot és a déli államok helyzetét.
Úgy fogalmazott, a Magyar Nemzeti Bank jelenleg szabadon hozhat monetáris politikai döntéseket, „ennek szabadságát, eredményeit élvezzük”. Azt is kijelentette az eseményen, hogy a döntéshez vizsgálni kell az euró és a magyar gazdaság adatait, de az biztos, hogy ezt a vitát érdemes lesz egyszer megnyitni ismét.
Gulyás mellett a már említett MNB is megszólalt ma a témában a napi.hu szerint. Patai Mihály jegybankalelnök az Euromoney éves konferenciájának panelbeszélgetésén azt mondta, „Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, de egy jóval hosszabb utat fogunk bejárni, mint más regionális országok. Ettől függetlenül reálgazdasági értelemben Magyarország lényegében integrált tagja az eurózónának, noha nem a közös pénznemmel fizetünk”.
Az euró bevezetése abban az esetben lehetséges, ha tudjuk, mihez is csatlakozunk
– ezt már Varga Mihály pénzügyminiszter mondta az Indexnek adott interjúban.
„Az elmúlt években kiderült, hogy önmagában az euróövezethez való csatlakozás nem oldja meg a versenyképességi és hatékonysági problémákat. Példa erre Szlovákia és Csehország. Az elmúlt években Csehország sokkal erőteljesebben növekedett, mint Szlovákia, alacsonyabb a cseh munkanélküliség, az ország versenyképesebb is, holott Szlovákiában euró van, a csehek pedig a saját koronájukkal fizetnek” – így a pénzügyér.
„Kiderült, amit mindig is mondtunk, hogy persze adhat bizonyos monetáris védettséget az euró egy gazdaságnak, de ez önmagában nem oldja meg a versenyképességi problémákat. Látjuk a görög vagy olasz tapasztalatokat. Magyarország versenyképességét ne az eurótól várjuk!” – közölte.
Ráadásul az euróövezet működési feltételeit az elmúlt évek tapasztalatai alapján éppen most módosítják. Az euróövezet sem működhet úgy, mint 20 évvel ezelőtt, amikor létrehozták ezt a közösséget – tette hozzá.
A TELJESÍTMÉNYÜNK JAVULÁSÁNAK ODA KELL VEZETNIE, HOGY MAGYARORSZÁG SAJÁT MAGA MÉRLEGELHESSE MAJD AZ EURÓÖVEZETHEZ VALÓ CSATLAKOZÁST.
Fontos hozzátenni a gazdaságpolitika, így a monetáris politika cselekvési szabadságát: a járvány okozta válság alatt gyorsabban tudtak lépni ott, ahol önálló monetáris politika van, így ennek a szerepe felértékelődött – vélekedett.
Az EU-nak továbbra is az a hivatalos politikája, hogy mindenki, aki az unió tagja, előbb-utóbb az eurózóna tagja is lesz. Ezt Magyarország is vállalta a belépéskor, akárcsak a vele együtt 2004-ben csatlakozó országok – ezek közül Csehországon, Lengyelországon és Magyarországon kívül mostanra minden állam tagja lett azóta az euróövezetnek. Horvátországgal és Romániával pedig már a 2007-ben csatlakozók nagy része is teljesítené kötelességét.