A folyamatosan fejlődő technológiai megoldások segítségével az adóhatóságokat proaktívan működő és felhasználóbarát gazdasági szereplőkké kívánják tenni. Ez fogalmazódott meg az OECD keretein belül működő Adóhatóságok Fóruma legutóbbi ülésén.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság is rámutatott arra, hogy az adóhatóságoknak képesnek kell lenniük azonnali és hatékony válaszokat adni korábban ismeretlen helyzetekre. Emellett a jelenleg is zajló, szinte valamennyi területet érintő digitalizációs robbanás tükrében az adózók oldaláról is egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy gyorsan és hatékonyan tudják a megfelelő információkat elérni és azokra reagálni. 

A célok megvalósításának egyik lehetséges módja, hogy az adóadminisztrációs eljárások olyan digitális felületeken menjenek végbe, amelyek összekapcsolják az adózók, az adóhatóságok és a releváns szolgáltatók saját belső rendszereit

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere, aki szerint az egyes szereplők által használt platformok összekapcsolása egy zárt és biztonságos rendszerben történne, melynek megfelelő működéséért és fenntartásáért kormányzati szervek lennének felelősek. Az adózóknak ugyanakkor teljes felügyeleti és ellenőrzési lehetőségük maradna saját adóügyeik felett.

Az új adóadminisztrációs rendszerek a korábbi formanyomtatványokon alapuló, nagyban manuális rendszereket cserélnék adatvezérelt hálózatok összekapcsolására, amelyek valós időben tudják kezelni és rögzíteni a bekövetkező eseményeket, és amelyekből valós időben kinyerhetők a megfelelő információk. 

Az elképzelések szerint az adózás hosszú távon minimális adózói közreműködését igényelne és a jelenleg komoly erőforrásokat felemésztő adminisztráció nagy része automatizált folyamat részévé válna

– tette hozzá Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsere. A tervek megalkotói szerint az új rendszer leginkább a magánszemélyek jövedelmének adóztatásához lenne hasonlítható, ahol már Magyarországon is minimális közreműködés szükséges az adó befizetéséhez, valamint a bevallások és adatszolgáltatások megtételéhez.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint ugyanakkor a  könyvelői tapasztalatok azt mutatják, hogy az európai automatizálási szándékok hézagosak, és nem feltétlenül  kompatibilisek  a nemzeti  rendszerekkel, ráadásul rendre növelik az adminisztrációs terheket.

Mindeközben az egyes tagállamok – köztük Magyarország is – horribilis közpénzeket tapsolnak el informatikai fejlesztések okán, gyakran értelmetlenül, a hatékonyságát tekintve pedig ellenőrizhetetlenül

– tette hozzá Ruszin Zsolt. 

A brüsszeli célkitűzés egyelőre további egyeztetések tárgya, de az Adóhatóságok Fóruma vállalta, hogy még az idén összefoglalót publikál a ténylegesen elérendő célokról és azok megvalósításának részletes ütemtervéről. A Fórum aktív kezdeményező szereplővé kívánja tenni az adóhatóságokat annak érdekében, hogy ne utólag reagáljanak a gazdasági környezet változására.