A hatályos magyar jogszabályok csak életkorhoz és veszélyeztetett munkakörökhöz kötik egy védőoltás kötelezettségét. Így a munkáltatóknak jelenleg nincs esélyük arra, hogy védjék magukat a koronavírus-fertőzés okán kieső munkanapok miatt.
A SARS-CoV-2-es típusú koronavírus újfajta munkajogi kihívás elé állítja a hivatalos szerveket, hiszen újszerű tüneteket okoz, mások a szövődményei, mint a többi vírusnak, így a lefolyása is eltér a többiétől. Amiben viszont nincs eltérés, az a munkából való kiesés, amit a megbetegedés okoz, ez pedig közvetlenül a munkáltatónak, közvetve az egész magyar gazdaságnak jelent mélyütést.
Dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára hétfőn azt nyilatkozta a szabadeuropa.hu-nak, nincs akadálya annak, hogy az országos tisztifőorvos kötelezővé tegye a koronavírus elleni védőoltást, s ennek nyomán a munkáltatók is az oltás meglétéhez kössék valakinek az alkalmazását. Ez a MOK titkára szerint össztársadalmi érdek. Érvelésében nincs hiba, a hónapokra hibernált magyar gazdaság ennek segítségével biztosan hamarabb térne magához, de munkajogi szempontból egyelőre messze vagyunk ettől. A kormány ugyanis a vírusválság kezdete óta arról beszél, hogy a védőoltás önkéntes, és ettől továbbra sem térnek el.
Ha kötelezővé tennék a koronavírus elleni védőoltást, az már egy új egészségügyi foglalkoztatási feltétel lenne, vagyis a munkáltató abban az esetben alkalmazná a munkavállalót, ha az igazolja, hogy megkapta az oltást
– magyarázta megkeresésünkre Czuglerné Ivány Judit munkajogász. Ám ezt a feltételt csak egy hatályos jogszabály alapján támaszthatja a munkáltató, ilyen pedig jelen pillanatban nincs.
A koronavírus kapcsán a szakember szerint az is probléma, hogy a munkavállaló tünetmentesen is fertőzhet, tünetek híján viszont az alkalmazója nem tilthatja el a munkavégzéstől.
Mivel a koronavírus elleni védőoltásról jelenleg nem rendelkezik hatályos törvény vagy más rendelet, így a mostani jogszabályi környezetből lehet kiindulni. Ez alapján egészségügyi alkalmassági feltételt csak külön jogszabály alapján lehet előírni, itt pedig ugyanoda jutunk vissza, mint a fenti gondolatmenetben. Tehát a munkáltató hiába szeretné biztosítani a védőoltással, hogy az alkalmazottja ne essen ki a munkából, jogszerűen nem teheti kötelezővé a beadását.
Szlovákia más utat követ: hamarosan újabb országos tesztelést indítanak északi szomszédunknál, mely ugyan önkéntes, de a kampányt követő két hétben kizárólag azok mehetnek dolgozni, akik alávetették magukat a tesztnek. Vagyis, ha úgy vesszük az önkéntes tesztelés kötelezőnek tekinthető, ha nem akarunk kiesni a munkából.
A munkáltatónak ma joga van ahhoz, hogy igényeljen védőoltást, de csak akkor, ha alaposan felméri a munkaköröket, ahol bizonyos biológiai kockázatok veszélyeztetik a munkavállaló egészségét és biztonságát, és az eredmény megköveteli az oltottságot
– mondta Czuglerné Ivány Judit.
Magyarul felnőttek esetében védőoltási kötelezettség az érvényes magyar jogszabály alapján csak munkáltatóra vonatkozhat, ha valakit veszélyeztetett munkakörbe akar felvenni.
A veszélyeztetettségről kockázatértékelést kell készítenie, amelynek eredményét a munkavédelmi hatóságnak be kell jelentenie. A kockázatértékelés feltételeit miniszteri rendeletek szabályozzák. Ha a kockázatok felmérésének eredményeként a biztonságos foglalkoztatáshoz védőoltásra van szükség, az oltásról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ilyen munkakör például az erdészeti dolgozóé, a csatornamunkásé, a kórházi fertőző osztályon dolgozóé, a vágóhídi dolgozóé, az állatorvosé vagy a barlangászé.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ által évente kiadott Védőoltási Módszertani Levélben csak életkorhoz kötött, illetve megbetegedési veszély esetére előírt kötelező védőoltások szerepelnek. Előbbi a gyerekeket érinti, utóbbi azokat, akiknek a környezetében akut fertőzött személy él. Az influenza elleni védőoltás is szerepel a módszertani levélben, ám ugyancsak „megbetegedési veszély elhárítása” céljából adható be – önkéntes alapon.
Mindezek alapján jelen állás szerint a koronavírus elleni védőoltást országosan csak akkor lehetne előírni,
ha ezt – akut járványhelyzet közepette – elrendelné az országos tisztifőorvos, vagy pedig az idei módszertani levélben rögzített listához az összes létező hazai munkakört hozzácsapnák, s így a munkáltató az engedély beszerzését követően az összes állás betöltéséhez előírhatná feltételként az oltást, majd beszerezné az összes alkalmazottjának a vakcinát.
Bár utóbbira ép ésszel gondolkodva semmi esély, megkérdeztük az országos tisztifőorvosi hivataltól, hogy mikorra várható a 2021-es Védőoltási Módszertani Levél, illetve terveznek-e benne változtatást, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Borítókép: Bedros J. Róbert, az országos kórházfőparancsnok helyettese, főigazgató készül, hogy beadja Müller Cecília országos tisztifőorvosnak a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcináját Budapesten a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2021. január 13-án. MTI/Balogh Zoltán