3628 milliárd forintot költött el a kormány eddig gazdaságvédelem címén – állítja a hvg.hu összeállítása. A portál emlékeztet, hogy 2020 áprilisában hozta létre a kormány a Gazdaságvédelmi Alapot, eredetileg 923 milliárd forintot keretösszeggel, amely mára majdnem a négyszeresére bővült. A legtöbb pénzt a Gazdaságvédelmi Alapból az Innovációs és Technológiai Minisztérium kapta, a 3628 milliárd forintból 1038 milliárd került a tárcához. Ez mintegy a duplája annak az 563 milliárdnak, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapott, de a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter is majdnem 500 milliárdot oszthatott szét.

A lap a kiadásokat csoportosította célok szerint, és ez alapján vont mérleget. Ha szigorúan csak a válságkezeléshez kötődő tételeket adjuk össze, akkor csak a teljes kiosztott összeg 11,3 százaléka nevezhető gazdaságvédelmi költésnek. Ez 409 milliárd forint. Idesorolták a versenyképesség-növelő támogatásokat, a nagyvállalati beruházási támogatásokat, a Garantiqa Krízis Garanciaprogramot, a munkahelymegőrző közfeladatokat, a gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatását, az élelmiszer-gazdaságot érintő negatív gazdasági hatások enyhítését, az önkormányzatok működési támogatását, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot.

Egy másik módszertan szerint azokat a célokat is bevették az összesítésbe, amelyekre a válság nélkül is költöttek volna, de a járvány miatt feltételezhetően többet költöttek ezekre. Így például bekerültek az egészségipar és az egészségügyi intézmények támogatásai, a határon túli gazdaságfejlesztési programok, a turisztikai fejlesztések, szociális kiadások, vagy épp az önkormányzatoknak adott egyedi támogatások. Ezzel már a gazdaságvédelmi költések elérték a 875 milliárd forintot, ami a teljes költés 24 százaléka. 

A portál külön kiemelt a Gazdaságvédelmi Alapból kiosztott 10 legnagyobb támogatást. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter alá tartozó cégek támogatására csaknem 332 milliárd forint ment el, a kiemelt közúti projektekre 318,2 milliárd forint, versenyképesség-növelő támogatásra 291,8 milliárd forint, míg a Nemzeti Atlétikai Központra 192,1 milliárd forintot használnak fel. Az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése 102 és fél milliárd forintba került, a határon túli gazdaságfejlesztési programokra csaknem 90 milliárd forint, nagyvállalati beruházási támogatásokra 85 milliárd forint, a Budapest–Belgrád-vasútvonalra 82,1 milliárd forint, a Nemzeti Hauszmann Tervre 81 milliárd forint ment el, míg a vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére 80,4 milliárd forint költöttek el. 

(Borítókép: A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülése a Pénzügyminisztériumban 2020. július 9-én. Szemben középen Varga Mihály pénzügyminiszter. MTI / Kovács Attila)