Az idei év gazdasági pályáját az határozza meg, hogy a különböző korlátozások meddig tartanak, milyen súlyosak lesznek
– fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője évadnyitó sajtótájékoztatójukon. Becsléseik szerint a 2020-as év 6,4 százalék körüli gazdasági visszaesést hozott. A Pénzügyminisztériumban szintén hasonlóan kalkuláltak: Varga Mihály tárcavezető az Indexnek szintén 6,4 százalékos visszaesésről beszélt.
Az oltásokban lehet reménykedni – mondta az elemző. Ugyanakkor az oltásokkal kínálati és keresleti probléma is van:
Ha lekötött szállítások megvannak, akkor bőven túl van biztosítva az EU vakcinákból. „Idővel ez megoldódik, csak az a kérdés, hogy az első vagy a második félévben” – mondta az elemző. Török szerint elemzőként nehéz előrejelzést adni erre, csak bizakodni tudnak, hogy az első félévben túl leszünk a tömeges átoltottságon. Az oltásellenesség ugyanakkor hazánkban sem jelentéktelen: a KSH heti rendszerességgel méri ezt, tavaly decemberben még „rémisztő adatokat” mutattak a felmérések. Akkor még a megkérdezettek 15 százaléka mondta, hogy beoltatná magát, ha lenne vakcina, de szerencsére ez azóta fokozatosan emelkedik – mára felszökött 30 százalékra, tehát csökken az oltásellenesek aránya.
2021 a Covid–19-járvány okozta válság második éve. A Raiffeisen Bank elemzőinek három forgatókönyvük az idei évre. Az alappályájuk szerint,
ha a korlátozások a második negyedév végére enyhülnek, akkor az idei GDP-növekedés 4 százalék körüli lehet.
Az optimista forgatókönyv ennél 2 százalékponttal magasabb, míg a pesszimista 2 százalékponttal alacsonyabb növekedést vetít előre – ha néhány hónappal hamarabb, illetve később vonják vissza a különböző korlátozásokat, minden ettől függ. A jövő évre, 2022-re a jelenlegi prognózisuk 6 százalék körüli gazdasági növekedés.
Az akkumulátorgyártás felfutott, új zászlóshajója az elektronikai iparnak, ráadásul további beruházások is folyamatban vannak. Török szerint
Magyarország nem tűnik vesztesnek az európai autóipar átalakulásában.
Rövid- és középtávon az autóipar jelentősége (a beszállítókkal együtt) várhatóan tovább nő, amely a gazdasági növekedést is támogatja – mondta az elemző, aki szerint ebben van egy növekvő kockázat, egy nagymértékű kiszolgáltatottság is. Ugyanis akár be nem látható radikális változások is bekövetkezhetnek, elég csak a tech cégekre gondolni, akiknek megjelent az étvágyuk az autóipar iránt is.
Célszerű lenne egyéb növekedési ágazatokat keresni a magyar gazdaságban, az elemző meg is nevezett kettőt:
Előbbivel kapcsolatban az év végén több hír is megjelent a magyar sajtóban: elég csak a zalaegerszegi Lynx-gyárra, vagy a Rheinmetall vállalatcsoporttal kötött együttműködésre gondolni.
Török szerint egyértelmű, hogy Magyarországon hatalmas kihasználatlan lehetőségekkel bír az agrárium. A mezőgazdaság már rövid távon, megfelelő szakpolitikai fejlesztésekkel jelentős mértékben hozzá járulhatna a gazdasági növekedéshez. Ehhez szerinte az kell, hogy az adott program magába foglalja az élelmiszeripart, valamint ha a vidékfejlesztést is kihívásnak tekintjük. „Ez 10 év távlatában jó reményekkel kecsegtetne, és komoly hozzájárulást tudna jelenti a magyar gazdaság teljesítményhez” – fogalmazott az elemző.
A tavalyi év hullámvasút volt az infláció szempontjából is, így 2020-nak nagyon jelentős bázishatásai lesznek, főként az első negyedévre. Az idei első három hónapban jelentős csökkenést várnak a bank elemzői: 2 százalék közelébe csökkenhet az infláció, míg a második negyedévben – a bázishatások miatt – emelkedő pálya következhet, és június végére 4 százalék körüli szintre emelkedhet a fogyasztói árak növekedése. Az év hátralévő részében pedig fokozatosan mérséklődhet az infláció, és 2021 végére 3 százalékra csökkenhet vissza.
Az év egészét tekintve 3,1 százalékos inflációt várnak a tavalyi 3,3 százalékos átlag után.
Török Zoltán hozzátette, hogy ha hamarabb visszatérne az élet a turizmusba, vendéglátásba, akkor valamivel magasabb lehet a drágulás mértéke. Összességében, az átlagot nézve nem várnak jelentős elmozdulást tavalyhoz képest, így az infláció nem készteti cselekvésre az MNB-t, nagy veszély nem leselkedik Magyarországra. A tavalyi évben a pénzügyi piacokon látott jelentős kilengésektől mentesebb lehet az idei év.
A forintárfolyamról szólva elmondta, hogy a jelenlegi árfolyamszint, az euróval szembeni 355-360 körüli szűk sáv a mérvadó. „Nem elképzelhetetlen, hogy időnként ennél is erősebb lesz a forint, amit még tolerálhat az MNB, de 350-nél sem várunk változást a kamatszintekben” – tette hozzá. A akamtokról szólva azt mondta, hogy a 0,6 százalékos alapkamat és a 0,75 százalékos egyhetes irányadó betéti kamat határozza meg a 2021-es évünket.