Azok a cégek sem remegtek meg, ahol nem foglalkoznak koronavírus elleni szerekkel.
A magyar gyógyszeripar válságálló
– ezzel az egy mondattal le is írtuk a lényegét annak a szerdai háttérbeszélgetésnek, melyen a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége, a Richter és az Egis vezetői vettek részt. Az eseményt a Nézőpont Intézet szervezte, mely évente elkészíti az iparág teljesítményét összesítő, nemzetgazdasági lábnyom névre keresztelt tanulmányt.
Az intézet a 2019-es adatokat nézte, ám a gyógyszervállalatok 2020 szeptemberében közzétett pénzügyi beszámolóit és a KSH 2020 november végi statisztikáit vette alapul, így a koronavírus-válság időszakának egy része is bekerült a tanulmányba. A vizsgálathoz adatot szolgáltató 16 gyógyszergyártónak csak egy része gyárt koronavírus elleni készítményt, de a szektor így is pazarul teljesített.
Egy év leforgása alatt csaknem 100 milliárd forinttal növelte a kibocsátást – 1119 milliárd forintra.
Mindezt 23 058 munkavállalóval teljesítette a szektor. Csak a járműipar tudta megelőzni a kibocsátási mutatóban.
Legalább ilyen fontos, hogy a gyógyszeripar a hozzáadottérték-előállítást tekintve is kiemelkedően teljesít: a KSH adatai szerint az iparág bruttó hozzáadott értéke 530 milliárd forintot tett ki. Ha a beszállítói ágazaton keresztüli közvetett hatást és a munkavállalók pénzköltéseit is hozzávesszük mindehhez, 880 milliárdos tételt kapunk.
A pozitív mérleget annak dacára tudta felmutatni az iparág, hogy – miképp Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke fogalmazott – a koronavírus-helyzet példa nélküli kihívás elé állította a gyógyszergyártókat:
Az iparág 2019-ben 907 milliárd forint értékben értékesített a piacokon, ennek az összegnek a 86 százalékát a külpiacokon. A magyar gyógyszeripar exportlába hagyományosan erősebb, a visegrádi országok közül az Eurostat adatai alapján
egyedül Magyarországról mondható el, hogy nagyobb értékben vitt ki külföldre termékeket, mint amennyit importált. A szufficit 399 milliárdos volt.
A visegrádiak közül a lengyelek deficitje a legnagyobb, átszámítva több mint 1 milliárd forint. A hazai gyógyszergyártók közül a belpiacra inkább a kis- és középvállalatok értékesítettek, ők egyelőre nem képviselnek olyan potenciált, hogy nagy volumenben képesek legyen betörni a külföldi piacokra.
A gyógyszergyártók kutatás-fejlesztési büdzséje is folyamatosan nőtt 2019-ben, ami a szektor profilját tekintve azért annyira nem meglepő. Összesen 11 százalékkal tudtak növekedni 2018-hoz képest: a 68 milliárdos tételt ez 76 milliárd forintra emelte.
Ez a teljes nemzetgazdasági K+F ráfordítás 10 százaléka,
míg a gyógyszergyártás feldolgozóipari részesedése 29 százalék volt. A szektor külkereskedelmi volumenében gyengén szereplő kkv-k a K+F terén hasítanak, az elemzés alapján ők sokkal többet költenek fenntartó és termelést ösztönző beruházásra, mint a nagyok.
A háttérbeszélgetésen a hatóanyag-előállításról is szó esett: ebben az alágazatban egyértelműen megfordult a trend 2020-ban. A hatóanyagok döntő többségét nem az Európai Unióban vagy az USA-ban, hanem Ázsiában állítják elő. A gyártók célja az, hogy az unió és az USA megpróbáljon minél több hatóanyaggyártást visszahozni Európába és az Egyesült Államokba.
Borítókép: Az Egis gyógyszergyár székhelye a fővárosban – MTI Fotó: Máthé Zoltán