Oroszország folytatja a gázszállításokat az idei esztendő októberét követően Magyarországra. Azt tudom mondani, hogy soha ne legyen ennél kevésbé eredményes látogatásunk sehol
– így foglalta össze Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon az orosz gázszállításokról szóló tárgyalások eredményeit.
Szijjártó Péter már a távirati irodának emlékeztetett: októberben lejár az immár 26 éve megkötött kétoldalú gázvásárlási megállapodás. Elmondta, hogy Alekszandr Novak energetikai miniszterelnök-helyettessel politikai megállapodást kötött az orosz gázszállítások folytatásáról.
Hozzátette, hogy ennek technikai, mennyiségi és árbeli vonatkozásairól a Gazpromnak az érintett magyar vállalatokkal kell megegyeznie.
Elmondta, Magyarország emellett folytatja annak a 15 kilométer hosszú gázvezetéknek az építését, amely a magyar–szerb határt köti össze a magyar nemzeti gázvezetékrendszerrel. Ezen a vezetéken keresztül októbertől már lehetőség lesz arra, hogy hatmilliárd köbméternyi gáz érkezzen Magyarországra déli irányból.
Mint mondta,
ez megnyitja Magyarország számára az útvonalak és a források diverzifikálásának lehetőségét is, hiszen ezen a gázvezetéken keresztül elérhető lesz Magyarország számára az a transzadriai vezeték, amelyen például Azerbajdzsánból is érkezik majd gáz Európába.
„Nekünk fontos, hogy legyen kiszámítható együttműködésünk az oroszokkal a gázszállítások terén, mert ugyan lefoglaltunk kapacitást a krki cseppfolyósított földgáz- (LNG-) terminálban is, ugyanakkor azt kell látni, hogy az infrastruktúra miatt, a regionális helyzet miatt Oroszország továbbra is fontos szereplője az itteni energiapiacnak. Ezért jó hír, hogy a politikai megállapodás megköttetett arról, hogy október után is folytatják az oroszok a gázszállítást Magyarországra” – nyilatkozott Szijjártó Péter.
Mint ismert, Magyarország maga is kitermel földgázt, de a fűtőanyag legnagyobb hányadát külföldről szerezzük be, Oroszországból (jelenleg földgázigényünk csaknem 90 százalékát az állami orosz földgázszolgáltató, a Gazprom biztosítja). Magyarország és Oroszország régóta szerződéses kapcsolatban van földgázszállítást illetően. Ezt több alkalommal is meghosszabbították, most egy újabb tárgyalási körön van túl a magyar kormány.
2020 júniusában Szijjártó Péter bejelentette, hogy egy évre 4,2 milliárd köbméternyi gázt vesz. A külügyminiszter akkor kifejtette a konkrét magyar érdeket: egy háromszor ötéves megállapodást tervezett kötni, amelyből az ötéves periódusok végén akár ki is ugorhat Magyarország. A rugalmas tervezetet úgy indokolta, hogy ha hazánk a nemzetközi piacról kedvezőbb feltételekkel tudna gázt beszerezni, akkor egy ilyen konstrukcióval nem „ragadnánk” bele az orosz megállapodásba.
A földgázimport több vezetéken keresztül érkezik az országba: Ukrajnán, Szlovákián, Ausztrián keresztül, illetve folyamatban van, hogy a horvátországi és a szerbiai csövön keresztül is érkezzen fűtőanyag. Utóbbi a Török Áramlatnak, újabban Balkáni Áramlatnak nevezett vezeték része lehet, melynek lényege, hogy az oroszok ki tudják kerülni Ukrajnát, mellyel visszatérően gázárháborúba bonyolódtak. A korábbi tervek szerint idén októberre befejeznék a szerb–magyar vezeték összekapcsolását. A vezeték Oroszországból indulva, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül jut el Magyarországra, majd Ausztriába. Hazánkba évi hatmilliárd köbméter gáz érkezhet rajta.
Az oroszoknak alapvetően az az érdeke, hogy minél több irányból/vezetéken minél nagyobb mennyiségű földgázt tudjanak értékesíteni Európának, így Magyarországnak. Illetve, hogy dél felől kikerüljék az ukránokat. A mi érdekünk pedig az, hogy minél kevésbé függjünk egyetlen beszállítótól (ahogy Magyarország, Európa is rendkívüli módon függ az orosz szállításoktól, a kontinentális gázigény mintegy 25 százalékát fedezi az orosz forrás), illetve ha már az oroszokkal kell szerződnünk, minél hosszabb távú, és a lehető legrugalmasabb szerződést kössük meg.