Az építőipar termelési volumene 5 százalékkal bővülhet, 2022-től pedig további gazdasági növekedés mellett az építésgazdaság teljesítménye már 9 százalékkal is emelkedhet – ismertette Varga Dénes közgazdász, kutatásvezető a független Építési Piaci Prognózis 2021–2024 című kutatás eredményeit szerdán online sajtótájékoztatón. A magyar gazdaságtól összességében idén 3,1 százalékos növekedést várnak.
Az elmúlt időszakban több prognózis is napvilágot látott arra vonatkozóan, hogy mekkora lehet az idei növekedés: például a Nemzetközi Beruházási Bank vezető közgazdásza 4,3 százalékos, a Raiffeisen Bank elemzőinek alappályája 4 százalékos, az Equilor szintén 4 százalékos növekedést jósol, míg a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint az 5-6 százalék közötti növekedés sem elképzelhetetlen.
Az Építési Piaci Prognózis 2020-at tekintve a GDP 6,6 százalékos visszaesését jelzi előre, míg 2021-ben 3,1 százalékos, 2022-ben 4,2 százalékos, ezt követően pedig évenként 3 százalék alatti gazdasági növekedést – írja az MTI. 2020-ban főként a koronavírus-járvány, valamint a 2016–2019 közötti túlzott növekedés hatására az építőipari termelés mintegy 10 százalékkal csökkenhet.
Varga Dénes szerint a kormány által idén januárban elindított építés- és felújítási támogatások azt mutatják, hogy a cél 2016-hoz hasonlóan most is a lakásépítések rövid távú felpörgetése.
Ennek hatására viszont ismét meg fog jelenni az előre hozott kereslet, amely miatt néhány éven belül számítani kell a lakásépítések számának visszaesésére.
A közgazdász szerint ez egy kényszerpálya, ami helyett lassú, de stabil pályára kellene állítani a lakáspiacot.
A január elsejével elindult otthonteremtési támogatások közül a lakásfelújítások támogatását és az 5 százalékos újlakás-áfa visszaállítását emelte ki. Míg előbbit nagyon jó és hasznos eszköznek nevezte, utóbbinál az áremelkedés kockázatára hívta fel a figyelmet. Elmondta azt is, hogy
miközben 2015 és 2019 között a lakásépítések költségei (munkaerő- és anyagköltségek) 25 százalékkal, az új lakások árai 65 százalékkal emelkedtek.
Ez a folyamat a piacra vonzotta a befektetői célú vásárlókat, akik kiszorították a lakáscélú vásárlókat. A lakásárak drasztikus emelkedésében jelentős szerepet játszott 2016–2019 között a kedvezményes lakásáfa.
Varga Dénes az építőipar másik problémájára is rámutatott az MTI tudósítása szerint: 2007 és 2012 között 85 600 ember hagyta el az ágazatot, majd 2016-tól 100 ezerrel nőtt az építőiparban foglalkoztatottak száma. Ezzel az a probléma, hogy a 2016 utáni bővülésnél nem azok a szakemberek tértek vissza, akik korábban elmentek, hanem főként segédmunkások. A közgazdász szerint ezért az építőipar újabb élénkítésénél nem lesz elegendő minőségi munkaerő egy időben a lakossági megrendelések (elsősorban felújítások) teljesítésére és a nagy projektek kivitelezésére. Ezért a szakember szerint
a minőségi munkaerő hiánya miatt idén számítani lehet az építési költségek több mint 10 százalékos emelkedésére.
(Borítókép: Toronydaruk veszik körbe a BudaPart Gate városrész egyik készülő modern épületének gyorsan növekvő szerkezetét a főváros XI. kerületében, a Dombóvári út mellett. Fotó: Jászai Csaba / MTI)