Miroszlav Lazanszki, Szerbia oroszországi nagykövete a délvidéki pannonrtv.com portál tudósítása szerint arról beszélt csütörtökön a szerb közmédiának, hogy orosz szakemberek a héten Belgrádba látogatnak, és felmérik, hogy a helyi Torlak Intézet felügyelete mellett a közeljövőben elkezdődhet-e a Szputnyik V koronavírus elleni vakcina gyártása Szerbiában.
Szerbia részben a „keleti nyitás” politikáját folytatja a vakcinát illetően: a Pfizer/BioNTech oltóanyaga mellett a Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinája is elérhető, de a szerb kormány engedélyeztetni akarja a Moderna és az AstraZeneca szérumát is. Csak a Sinopharm vakcinájából egymillió adag érkezett az országba, és a hatóságok közölték, aki a kínai szert választja, soron kívül megkaphatja. A kialakuló hatalmas tumultus miatt ezt a lehetőséget később megszüntették.
A szerb elnök, Alekszandar Vucsics minapi nyilatkozata nem hagyott kétséget afelől, hogy az ország miért tekint megmentőként az EU által még nem engedélyezett kínai oltóanyagra.
Az unió vakcinabeszerzési metódusa olyan, mint amikor a Titanic a jéghegynek ütközött. A gazdagoknak előkészítették a drága mentőcsónakokat, mellyel kimentik őket, a balkáni szegényeket pedig hagyják megfulladni. Lehet, hogy nem direkt csinálják, de ez nem lényeges számunkra.
– idézte a Euronews online kiadása a szerb elnököt.
Január 26-án arról írtunk, hogy Szerbiában már 276 ezer ember felvette valamelyik védőoltást. Ez kevéssel több a 6,9 milliós lakosság 4 százalékánál. Az ourworldindata.org január 27-i összesítése szerint Európában kizárólag a britek előzik meg a rendelkezésre álló vakcinamennyiségben a szerbeket:
a szigetországban 100 lakosból 11,2-re jut oltóanyag, míg a szerbeknél 100-ból 5,3-ra.
Bronzérmes Málta 100/5-tel. Magyarország a 32 vizsgált ország közül a 25. helyezett: 100 lakosra nálunk 1,76 jut.
Érdekesség, hogy a kimutatás szerint a vakcinaellátottságot vizsgálva az öt legjobban teljesítő ország közül három az unión kívüli (Nagy-Britannia, Szerbia, Izland).
A legnagyobb EU-tagok közül a spanyolok tizedikek (100/2,9), az olaszok 12. helyen (100/2,7), a németek 14.-ek (100/2,5), a franciák pedig a magyarok mögött a 27. helyen állnak (100/1,7).
A közös uniós vakcinabeszerzési problémák súlyosságáról sokszor írtunk az Indexen, legutóbb az AstraZeneca vezérigazgatójával ült le az Európai Bizottság vezetése egy tisztázó beszélgetésre, hogy miért akadoznak ilyen mértékben a szállítások.