Az afrikai sertéspestis megállítása közös felelősségünk, mindannyiunknak van dolga vele – mondta az Indexnek Bognár Lajos országos főállatorvos.
Most, hogy szomorú kényszerűségből 2021 elejére lassan mindannyian teljesen kiművelődtünk virológiából, és álmunkból felébresztve is bármikor felsoroljuk a tudományterület teljes szókincsét, vírusfronton nekünk, magyaroknak, sajnos a Covidon kívül más súlyos betegséggel is van dolgunk.
Ez nem más, mint az országban pusztító afrikai sertéspestis, amely egyelőre a hazai vaddisznóállományt tizedeli.
A vírusos megbetegedésnek nincs közegészségügyi jelentősége, azaz emberre nem veszélyes, azonban az afrikai sertéspestist elkapó vaddisznók, valamint házisertések szinte mindegyike, több mint 95 százaléka elpusztul, elhull a megbetegedés következtében
– mondta el az Indexnek Bognár Lajos országos főállatorvos.
A szakember hozzáteszi, hogy bár maga a betegség nem ragályos, azaz nem terjed gyorsan az állatállományban, ugyanakkor a vírus a számára megfelelő környezetben akár hét-nyolc hónapig is fenn tud maradni, sőt, a fagyasztott húsban akár évekig is életképes lehet.
Mivel a sertéspestis megállítása közös felelősségünk, éppen ezért mindenekelőtt azt kérjük a lakosságtól, az erdőt járó turistáktól, hogy a természetben semmiképp ne dobjanak el hőkezeletlen sertéshúst tartalmazó élelmiszert
– hangzik a Bognár Lajos-féle intelem.
Az országos főállatorvos arról is beszélt, hogy a vírus a ragályfogó tárgyakon – mint ruha, cipő, kocsikerék – terjedhet. Épp ezért az erdőjárás után mindig azonnal és alaposan mossuk le a cipőnket, a bakancsunkat. Közben a sertéstartókat is figyelmezteti: tilos a háztáji állományt élelmiszer-hulladékkal, azaz moslékkal etetni.
Az élőhely típusától függően igencsak változó, hogy mekkora a vaddisznóállomány az ország különböző területein. Míg az egész évben kilőhető, mert hivatalosan dúvadnak számító vaddisznók előfordulási aránya az Alföldön jóval alacsonyabb, addig a dombvidékeken, erdős térségekben ez a szám akár az egyed per négyzetkilométerig is terjedhet. Jelenleg Észak-Magyarországon, valamint a Dunántúlon, ezen belül is a Dél-Dunántúlon él a legtöbb vaddisznó. Mivel vaddisznókról beszélünk, az itthoni állomány méretét legfeljebb becsülni tudják a szakemberek: mintegy 300 ezerre teszik a hazai vaddisznók összlétszámát.
Azonban a sertéspestissel szembeni küzdelemben a vadásztársaságokra, a vadászatra jogosultakra hárul a feladatok jelentős része, hiszen ők találkoznak legtöbbet a betegséggel. Őket segíti a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló, frissen, EU-kötelezettségre kiadott Nemzeti akcióterv.
Az akcióterv alapvetően a vaddisznóállomány gyérítésében, illetve a vaddisznóhullák, -maradványok felszámolásában nyújt nekik segítséget, amellett, hogy komoly feladatokat is előír számukra. A sikeres létszámcsökkentés azért lényeges, mert a vaddisznók közt a víruscirkuláció, a terjedés akkor áll meg, amikor alacsony az állomány sűrűsége
– magyarázza Bognár Lajos, mi a vaddisznók közti kontaktok csökkentésének egyik fő eszköze.
Az alapvető cél, hogy elérjék, majd tartósan fél állat/négyzetkilométer sűrűség alatt tartsák a hazai vaddisznóállományt. Ezzel annak az esélye is csökkenthető, hogy közvetett vagy közvetlen érintkezés történjen a vaddisznók és a házisertések között, amelyeket a vírus szintén elpusztít.
Itt szóba jöhet például mind a csapdázás, mind a kilövés. Az akcióterv ugyanis nem kívülről mondja meg, melyik az optimális megoldás, helyette lehetőséget ad a vadászatra jogosultaknak, hogy a saját területükön leginkább alkalmazható eszközökhöz nyúljanak, amikor a következő öt évben a vaddisznók számát csökkentik.
Ha az utóbbi időben egyre többet találkozunk vaddisznóval lakott területen, ez nem véletlen, mert valóban túlszaporodtak bizonyos régiókban. Normál körülmények közt, a természetben a vaddisznó fél az embertől, ha nem zavarjuk, az állat magától elszalad. Agresszívvá, az emberre nézve veszélyessé egyedül akkor válhat, ha hirtelen nem tud hová menekülni. Főleg a koca, amelyik a kicsinyeit védi – magyarázza Bognár Lajos, aki szerint mindezek fényében ez az, amit tegyünk/ne tegyünk:
– Akarattal soha ne zavarjuk a vaddisznókat!
– Ha vaddisznóval, valamint elhullott vaddisznóval, földi maradványokkal találkozunk, tegyünk bejelentést a helyi állategészségügyi hatóságnál, az adott területen működő vadásztársaságnál, vadászatra jogosultaknál, illetve hívhatjuk a Nébih zöldszámát: 06-80/263-244.
– Amennyiben a természetet járva elárvultnak tűnő, csíkos hátú kismalaccal találkozunk, semmiképp ne közelítsük meg, ne próbáljuk megfogni a kicsiket, mert a védelmező koca a közelben lehet.
– Szintén fontos szabály, hogy pont a vad zavarásának elkerülése miatt a kutyát a természetben járva is sétáltassuk pórázon, mert előfordulhat, hogy a megriasztott, dühös koca nem a kutyától el, hanem épp ellenkezőleg, a kutyára fut, és bizony súlyos kárt tehet a házi kedvencben.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)