Magyarország az 52. helyen áll járványkezelés szempontjából – ez azt jelenti, hogy a középmezőnyhöz tartozunk. Pedig volt olyan időszak, amikor a legjobbak között voltunk, ám a koronavírus második hullámára későn érkezett a reakció, így az elmúlt hetekben, hónapokban nagyon rossz eredményeket produkáltunk.
Miről is van szó? Mi alapján állunk összesítésben az 52. helyen? Mely országok teljesítettek a legjobban és a legrosszabbul a pandémia idején?
Az ausztrál Lowy Institute elemzést készített arról, hogyan kezelték a koronavírus-járványt világszerte.
Azon fölösleges vitatkozni, hogy a pandémia súlyos következményekkel jár, jelenleg ugyanis az igazolt esetek száma meghaladja a 100 milliót világszerte, míg a halálesetek száma a kétmilliót. Az viszont már más kérdés, hogy a különböző régiókban, politikai rendszerekben, népességtől és gazdasági fejlettségtől függően hogyan vették fel a harcot a járvánnyal.
A kutatás 98 országot vizsgál, egészen pontosan a 100. igazolt megbetegedést követő 36 hetet, 2021. január 9-ig bezárólag.
Az elemzés alapját adó pontszámok – 0-tól 100-ig terjedő skálán, amelyen a 0 a legrosszabb – a következő mutatókból állnak össze:
Ezeket összevetve a járványkezelést tekintve
Magyarország 46,3 ponttal, Svájccal holtversenyben az 52. helyen áll a 98 országból.
Közvetlenül előttünk Kazahsztán (49 pont), Kenya (48,2), Nigéria (47,4), Katar (47,1) és Szerbia (46,8) áll, míg mögöttünk Horvátország (45,9), Németország (45,8), El Salvador (43), Namíbia (42) és Paraguay (40,9).
Ami a szomszédos országokat illeti, Ukrajna teljesített a legrosszabbul (90. hely, 20,7 pont), Románia a 81. (25,4 pont), a már említett Horvátország az 54., Szerbia az 51., Ausztria a 42. (52,8), Szlovénia a 33. (58,1), Szlovákia pedig világviszonylatban is jól teljesített, a 22. helyen áll 64,5 ponttal.
Érdemes megemlíteni, hogy Magyarország a kezdeti időszaktól, tehát márciustól számítva kiemelkedően kezelte a járványt, és a 100. igazolt esettől számított 18-19. héten – vagyis július végén, augusztus elején – 80 pont fölött teljesített. Azt követően viszont, a korlátozások enyhülésével, a második hullám érkezésével drasztikusan romlott a helyzet, és november végén, december elején elértük a mélypontot: a járványkezelési mutatónk 10 pont alá süllyedt. Igaz, azóta valamelyest javult a helyzet.
Globálisan nézve Új-Zéland orvosolta legjobban a problémát a mért időszakban, míg a legrosszabbul Brazília reagált a pandémiára. A rangsorban ugyanakkor nem szerepel Kína a tesztelésre vonatkozó nyilvános adatok hiánya miatt, Tajvant viszont Kínától függetlenül mérték.
| Top 10 ország a járványkezelés szempontjából | 10 legrosszabbul teljesítő ország a járványkezelés szempontjából | ||
| 1. Új-Zéland | 94,4 | 98. Brazília | 4,3 |
| 2. Vietnám | 90,8 | 97. Mexikó | 6,5 |
| 3. Tajvan | 86,4 | 96. Kolumbia | 7,7 |
| 4. Thaiföld | 84,2 | 95. Irán | 15,9 |
| 5. Ciprus | 83,3 | 94. Egyesült Államok | 17,3 |
| 6. Ruanda | 80,8 | 93. Bolívia | 18,9 |
| 7. Izland | 80,1 | 92. Panama | 19,7 |
| 8. Ausztrália | 77,9 | 91. Omán | 20,3 |
| 9. Lettország | 77,5 | 90. Ukrajna | 20,7 |
| 10. Srí Lanka | 76,8 | 89. Chile | 22 |
A régiókat tekintve az ázsiai, csendes-óceáni térség teljesített a legjobban (58,2 pont) Európa (51), a Közel-Kelet és Afrika (49), valamint Amerika (33,8) előtt. A politikai rendszereket nézve nincs nagy eltérés, összességében a demokratikus országok kezelték legjobban a helyzetet (50,8) a tekintélyelvű (49,2) és a hibrid rendszerek (41,6) előtt.
A népesség alapján három kategóriára osztották az országokat, és attól függően számít nagynak, közepesnek vagy kicsinek, hogy 100 milliónál nagyobb, 10–100 millió közötti vagy 10 milliónál kisebb a lakossága. Talán nem meglepő, hogy a legnépesebb országok kezelték legrosszabbul a járványt (31,7), és jelentősen jobb állapotok uralkodnak a közepes (47,2) és kis országokban (56,5).
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)