• „Nettó alibizés.”
• „Körülbelül mint halottnak a csók, nagyon rossz konstrukció.”
• „Ennyi pénzből egyfelől nem lehet talpon maradni, másfelől erősen megkésett úgynevezett támogatásról van szó.”

Így írták le az Index által megkérdezett kocsma-, valamint étterem-tulajdonosok, miként értékelik a kormány most már februártól előre beígért ágazati bértámogatási programját.

Az általánosnak mondható elkeseredettséget és a tanácstalanságot csak fokozza, hogy a beszámolók szerint a dolgozói bérek felét (legfeljebb a minimálbér másfélszereséig, azaz legfeljebb bruttó 241 500 forintig) finanszírozó támogatási összegek számos érintett vállalkozáshoz máig nem érkeztek meg. 

Annak ellenére sem kapták meg, hogy az egyszerre kulturális, turisztikai és információs pontként működő vendéglátóhely az összes tevékenységi körével jogosult az állami segítségre. Ráadásul amint napvilágot látott a rendelet, és pályázni lehetett, a dolgozók után már adták is be a szükséges dokumentumokat – árulta el az Indexnek Halmai Róbert, az Esernyős ügyvezetője, aki vállalkozásával már tavasszal is igénybe vette a hasonló bértámogatást. 

Az Óbuda patinás, Krúdy korát idéző Fő terén álló, többfunkciós intézményhez a múlt héten pénz helyett egyelőre csupán a kormányhivatali határozat és egy hiánypótlási kérelem érkezett.  

Mint az ügyvezető mondja, önkormányzati gazdasági társaság lévén, sorstársaikhoz képest ők még viszonylag szerencsés helyzetben vannak, miután Óbuda önkormányzata megelőlegezi számukra a szektornak szóló, késlekedő kormányzati bértámogatást.

Ha normál piaci viszonyok között lennénk, szerintem már rég bezártunk volna, ehhez még a megígért bértámogatás sem lenne elég

– tette hozzá Halmai Róbert.

Ám még így is kérdőjel, hogy az Esernyős finanszírozását meddig bírja az önkormányzat, amelynek, mint bármelyik másiknak, a november óta kieső parkolási díjak mellett újabban meg kell küzdenie a megfelezett iparűzési adó jelentette bevételkieséssel is. Ennek ellenére az Esernyős munkatársai lassan szervezik a nyári kulturális rendezvényeket, bízva a mielőbbi újranyitásban.

Többek között ezért is tartják még fönt a működést a vendéglátásban, elviteles ebédmenü-szolgáltatásukkal, hogy startra készek legyenek, amint meg lehet nyitni.

Ellenben ha teljesen lehúznák a rolót, lemondják a NAV-kasszát, leszámolják a készletet, kikapcsolják a gépeket, rengeteg idő lenne mindent újból beindítani

– magyarázza Halmai Róbert, hogy ők melyik túlélési stratégia mellett döntöttek.

Hogyan támogassák, aki nem volt bejelentve?

Az óbudai történettel szemben az egyik, egykor jól menő belvárosi kocsma tulajdonosa, mint mondja, az első hullám kezdetétől eljátszott az összes helyzet adta könyveléstechnikai lehetőséggel. Azonban mire a vállalkozással eljutottak volna odáig, hogy igénybe vegyék a második hullámmal ismét élő novemberi bértámogatást, náluk gyakorlatilag már nem volt kit támogatni.

Tény, hogy a Covid–19-járványt megelőző nyolc-tíz évben hihetetlenül felfutott a turizmus és a vendéglátás Budapesten, elsősorban a bulinegyedben, rengeteg új hely nyílt. Azt pedig a kormánynak is pontosan tudnia kellett, hogy az alkalmazottak jelentős része – főként a diákok – alkalmi munkavállalóként, részmunkaidőben, kettő–négy órában, vagy papíron semmilyen formában nincs bejelentve – állítja a neve elhallgatását kérő, említett belvárosi szórakozóhely vezetője.

A vállalkozó szerint az is általános gyakorlat volt, hogy a cégek azt a kevés, vendéglátásban teljes állásban, azaz nyolc órában dolgozót is minimálbérre jelentették be. Sőt, nem egy olyan munkavállaló volt, aki kiborulva a magas adó- és járulékterhek miatt, azt mondta, hagyják a papírozást, inkább adják neki oda kézben, feketén a munkabért.

Vagyis a bulinegyedes kocsmatulajdonos úgy véli, a bértámogatás már eleve ott elhibázott koncepció, hogy elfogyott az alkalmazott, aki után igényelni lehetne. 

Arról nem is beszélve, hogy aki márciustól mostanáig becsődölt, már rég szélnek eresztette az alkalmazottait, köztük mi is, mert nem tudtuk őket fizetni. Nálunk az évek során hiába volt mindenki bejelentve, és fizettük tisztességesen a közterheket, a koronavírus okozta válság miatt életemben először halmoztam fel egy kisebb áfatartozást

– derült ki a kocsmatulajdonos elmondása alapján, ők eleve hogyan kerültek ki a bértámogatási rendszerből, amelynek elemi feltétele, hogy az igénylő köztartozásmentes legyen.

Ami az utolsó korsó sör óta történt

Utoljára tavaly november 10-én, kedd este lehetett meginni óvatosan az utolsó csapolt söröket, kimért borokat és feleseket a különböző vendéglátóipari egységekben, amelyek azóta is zárva tartanak.

Már a nagy kocsmabezárás másnapján elhangzott az operatív törzs sajtótájékoztatóján a szólam, hogy a kormány újabb gazdaságvédelmi akcióterv keretein belül megvédi a magyar munkahelyeket, többek között bértámogatással és adókedvezményekkel.

Néhány nap elteltével valóban megjelent a hivatalos nevén Ágazati bértámogatási program felhívása, és a munkáltatók által kitölthető kérelem, amelyet az első etapban december 11-ig lehetett benyújtani. A legmagasabb támogatás, ahogy most is, a munkaviszonyban foglalkoztatott szerződésében lévő bruttó munkabér ötven százaléka, de legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.

Feltéve, ha a munkaadó vállalja, hogy a még november 30-án is bejelentett dolgozónak valóban kifizeti a megítélt összeget, valamint a munkaviszony nem szűnik meg. A bérek odaadását, valamint a dolgozók megtartását az érintett hónap után elvileg ellenőrzik, ellenőrizhetik. A napokban kibővített, egyben meghosszabbított program március végéig kéri a foglalkoztatást.

  (Borítókép: Egy belvárosi bezárt étterem 2020. március 24-én. Fotó: Huszti István / MTI)