Ha felrajzolja valaki a térképet, hogy mekkora az a térség, amelynek lakói életvitelszerűen kapcsolódnak Budapesthez, azt látjuk, hogy 4 millió főt számláló térségről van szó, ennek a közlekedését kell rendbe tenni
– mondta az Inforádió Aréna című műsorában csütörtökön a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára annak vonatkozásában, hogy húsz év alatt 2000 milliárd forintos, javarészt uniós forrásból valósulna meg a budapesti agglomerációs vasúti stratégia, amely biztosítaná, hogy a térségben megduplázódjon a vasúton utazók száma.
Fürjes Balázs a műsorban hangsúlyozta: a kormány 2040-ig szóló stratégiát tett le az asztalra. Összefoglalva legfőbb elemeit, ez azt tartalmazza, hogy
óránként 4, tehát negyedóránként közlekedő vonattal minden településről elérhető legyen a főváros az ingázók számára.
„Ez számos, új átszállási kapcsolatot jelent, valamint az is fő szempont, hogy a településekről befutó vonatok három különböző metróvonalat keresztezzenek – emelte ki az államtitkár a műsorban. – Így növelhető duplájára az elővárosi utazások száma, mindezt egy bérlettel, tarifaközösséget alkotva” – tette hozzá.
„Az igazi kihívás az, hogy békeidőben, munkanapokon a külső budapesti kerületekből és az elővárosokból egymillióan jönnek be tanulni, dolgozni.” Fürjes Balázs emlékeztetett, hogy az agglomeráció lakossága egyre nő, többen és többen költöznek ki a fővárosból, ugyanakkor sokan vissza is tértek, ez pedig a gépkocsik számának növekedését hozta, a terhelést Budapest pedig már nem képes elviselni.
A mi célkitűzéseink egyszerűek: mindenki könnyebben, komfortosabban jusson el a céljához, kevesebb legyen a dugó és tisztább legyen a levegő. (...) Azt kell elérni, hogy többen használják a kötöttpályás közlekedést.
Az a kérdés, hogy 70 évvel később képesek vagyunk e arra, amit München megvalósított a közösségi közlekedés terén – fogalmazott. Rámutatott: „A fővárosi közlekedés önállóságát fent kell tartani, össze kell hangolni a mainál sokkal jobban a MÁV által működtetett elővárosi vasutat és a HÉV-et, a távolsági és a BKV-buszokat – tarifaegyezség mellett.”
Jó hírnek nevezte, hogy a munka elkezdődött, „nagy számban érkeznek vasúti kocsik, 123 FLIRT és 40 KISS motorvonat beszerzése már megtörtént az elmúlt években”. Megismételte továbbá, hogy a koncepció legfontosabb elemei a déli körvasút és átmenő vasúti rendszer megvalósítása, a meglévő vasúti infrastruktúra felújítása és fejlesztése, a hiányzó megállók és átszállási kapcsolatok megépítése, valamint a járműpark fejlesztése.
Sokan kérdezik, hogy reális-e az, amit gondolunk a véglegesítés előtt álló vasútfejlesztési stratégia céljairól, megvalósíthatók-e azok?
– árulta el. Mint mondta, bár megfigyelhető egyfajta szkepszis az önkormányzatoknál, az érintetteknél, de jól működő, konkrét példák bizonyítják e fejlesztések létjogosultságát. Fürjes Balázs a Budapest–Esztergom-vasútvonalat hozta fel példának, ahol a 2010-es átadás óta 107 százalékkal nőtt az utasforgalom. „Ha mi biztosítjuk a feltételeket, az emberek használják a vasutat” – mondta az Inforádió stúdiójában.