A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó című rendezvényén értékelte a viharos tavalyi évet.
A gazdaságvédelmi akcióterv február 1-jéig tartott. A gazdasági újraindítási akcióterv 3 ütemben zajlik, idén januárban indult, októberig tart. Nagy reményekkel vágtunk neki a 2020-as évnek, komoly rekordokat sikerült elérni. A járvány beütésekor az államadósság alacsony volt, a foglalkoztatottság magasan volt, a jövedelmek növekedtek. Ám beütött a járvány, s megnyitotta a védekezés korszakát. Nagy gyomrost kapott a gazdaság
– kezdte Orbán Viktor a gazdasági évértékelőjét. Kifejtette, a gazdaságvédelmi akciótervben hitelmoratóriumot vezetett be a kormány, ez 50 ezer kis- és középvállalkozást érintett. Szólt a bértámogatásról, a szociális hozzájárulási adó és az iparűzési adó elengedéséről is.
2020 decemberében ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban, ez mintegy 4,5 millió ember. Ez jelzi az akcióterv sikerét. Kicsit zavar, hogy a csehek ebben a mutatóban előznek minket az EU-ban
– jelentette ki a miniszterelnök.
El akarjuk kerülni, hogy visszatérjünk a segélyalapú gazdasághoz. Ha ezt megtesszük, lecsökken a munkát vállalók száma. Szenvedett ettől a magyar gazdaság eleget. A következő időszak sikere összefügg a nyitás időpontjával
– hangsúlyozta. Elmondta, a nyáron tartott nemzeti konzultációból kiderült, hogy az emberek kibírhatatlannak minősítik, ha bezárjuk az óvodákat, az általános iskolákat, de kibírhatónak, ha bezárják a mozikat, színházakat, éttermeket.
Mikor indul újra az élet? Február közepén indítunk online nemzeti konzultációt a nyitásról. Ebből ki fog derülni, hogy egy lépésben vagy több lépésben szeretnék az emberek. Maga a nyitás azért lehetséges, mert van vakcina, ami védettséget adhat. A vakcinakérdés a kormánynak nem politikai kérdés.
A gazdasági újraindítási akcióterv kapcsán a miniszterelnök újra elsorolta a korábbi gazdaságélénkítő intézkedéseket.
Jön egy új hitelkonstrukció is, ennek lényege, hogy 10 évre 10 millió forint erejéig 0 százalékos kamattal, 3 éves moratóriummal hitelt nyújtanak azon kkv-knak, akik enélkül nem tudnak életben maradni.
Április 1-jén indul az újraindítási terv második lépcsője: 1500 milliárdos, felsőoktatást fejlesztő csomag érkezik, de Orbán Viktor örülne, ha ez az összeg inkább 2000 milliárd forint lenne. Július 1-jétől jön a harmadik ütem: ennek témái a zöldenergia, a körforgásos gazdaság, a digitalizációs fejlesztés.
A migrációt tekintve Brüsszel legnagyobb ellenlábasa vagyunk, ám ebben mi vagyunk Brüsszel első számú szövetségese. Bejelenteni tervezzük a harmadik ütemben a magyar vidék eddigi legnagyobb fejlesztési tervét is. Egy új világgazdasági korszak kezdődött, mert a vállalatok nem indítják automatikusan újra a termelőüzemeket. A gyárak új telephelyeit keresik, a magyar gazdaságnak pedig be kell nevezni ebbe a versenybe, versenyt futunk a külföldi beruházások idecsábításában. A legtöbb munkahelyet az elmúlt másfél évben amerikai cégek teremtették, a legtöbb beruházás viszont Kínából érkezett 2020-ban
– így a miniszterelnök.
Az autóiparral kapcsolatban a kormányfő aláhúzta: fontos változás történt a szektorban. A hagyományos autóipartól elmozdultunk, új generációra, az elektromos autókra kezdtünk koncentrálni.
Exportban a 34. helyen állunk a globális sorrendben, jelezte Orbán Viktor. A gazdasági visszaesésünk kisebb lesz meglátása szerint Ausztriánál, talán még a cseheket is meg tudjuk ebben szorítani.
Hogyan alakul a magyarok tulajdona a hazai gazdaságban?
– tette fel a kérdést. Az energiaszektorban most 59 százalékos, itt célt ért a kormány. A bankszektorban 57 százalékos, a médiában 55 százalék a magyar tulajdon. A bolti vegyes kiskereskedelemben nem sikerült áttörést elérni, a 2010-es tulajdoni hányadnál járunk, fejtörést okoz a pénzügyminiszternek is, hogy ezen hogyan lehetne változtatni.
Az információs, az építőipari, a vasúti szektorban is szeretnénk növelni a magyar tulajdont
– rögzítette.
Három dolgon múlik Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság sikeressége:
A munkásoknak pontosnak, tanulékonynak, öntudatosnak kell lenniük. Egy országnak olyan a testtartása, mint a munkások testtartása.
A vállalkozókról szólva Orbán Viktor úgy látja, róluk a kamara minősítési rendszere mondhat véleményt, ám fontos, hogy
legyenek kezdeményezőek, ütésállóak és legfőképp magyarok. Fontos, hogy ha anyagilag képesek rá, áldozzanak a magyar kultúrára.
A gazdaságpolitikusoktól szerinte szintén három dolog elvárható,
legyenek bátrak, kiszámíthatóak és csapatjátékosok.
Ha mindez rendelkezésre áll, akkor már csak egy dolog kell: hogy a miniszterelnök ezt ne rontsa el. Ez úgy lehetséges, ha hallgat az okosabbra, így például a Kereskedelmi és Iparkamarára, mellyel folytatjuk a hosszú távú együttműködést, amelynek a 2008-as válság idején még Demján Sándor ágyazott meg
– zárta beszédét a miniszterelnök.
Orbán Viktor a tavalyi gazdasági évnyitón – amelyet követően egy nappal kellett elrendelni a tavaszi korlátozásokat – arról beszélt, hogy a koronavírus okozta válság miatt a hazai vállalkozóknak már rövid távon fel kell készülniük arra, hogy kilépjenek a komfortzónájukból. Viszont úgy vélte: „az elmúlt száz év legsikeresebb tíz éve van mögöttünk”. Hozzátette, a költségvetést a válság miatt át kell szabni, és fontos cél, hogy ne legyen mélyebb a krízis, mint a 2008–2009-es.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján az InterContinental Budapest szállóban, 2020. március 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)