Igaz, az étkezési tojás ára 2021 januárjában fél százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, azonban aligha marad így, sőt jelentős áremelkedésre lehet számítani.
Hogy miért?
A takarmányok drágulása miatt. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján ugyanis jelentősen, 25–30 százalékkal felment a gabonafélék ára az elmúlt fél évben, míg a kukorica ára január végén már a tonnánkénti 60 ezer forintot is meghaladta.
Úgy néz ki, marad a tendencia, és továbbra is folyamatosan emelkednek a takarmányárak, ám nem tudni, meddig. A magyar piac viszont nehezen fogadja be azokat az árakat, amelyeket a takarmányárak generálnak, emiatt pedig minden magyar állattartó, baromfihús-előállító, sertéstenyésztő, tojástermelő komoly bajban van
– mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke az Indexnek. Azt is kifejtette, hogy a takarmányok áremelkedése miatt olyan mértékben kéne emelni az árakat, hogy azt érvényesíteni lehessen a húsárakban, tojásárakban, ami viszont rendkívül nehéz a koronavírus-járvány idején. A kereskedelem felé érvényes átadási árak ugyanis nem fedezik jelenleg a ráfordításokat.
Szép Imre szerint a tojástermelők várhatóan megkeresik a kereskedelmi partnereket, és megpróbálnak új megállapodást kötni az árakra vonatkozóan, a Tojásszövetség számításai szerint ugyanis országos átlagban három forinttal növekedett az önköltség tojásdarabonként. Tekintve, hogy a KSH 2019-es adatai alapján évente 2,3 milliárd tojást fogyasztunk, amelynek nagyjából 80 százaléka magyar termelés, vagyis 1,84 milliárd tojás, ez a háromforintos önköltség-növekedés csak a magyar piacra szánt tojások esetében
5,5 milliárd forint pluszköltségnek felel meg a tojástermelők számára,
vagyis érthető, ha új egyezséget kötnének a kereskedőkkel az áremelés kapcsán.
Onnantól pedig a kereskedelmi cégek döntése, hogy az áremelésből mennyit akarnak beépíteni a fogyasztói árakba, vagyis mennyiért adják el a vásárlóknak – igaz, a Tojásszövetség szerint nem szükségszerű a fogyasztói ár növekedése.
Ugyanakkor meglepő lenne, ha a drágábban vásárolt tojást nem magasabb áron értékesítenék. A KSH adatai szerint 2019-ben csaknem 40 forint volt a tojás nettó átlagára, míg 2020 első 11 hónapjában – január és november között – már 43 forintnál járt. Ha pedig azzal számolunk, hogy a takarmányok, gabonafélék ára 25-30 százalékkal emelkedett (és további drágulás várható), amely a háromforintos önköltség-növekedéshez vezetett,
akár az is elképzelhető, hogy a tojás nettó átlagára 5-6 forinttal nő a következő hónapokban, vagyis előfordulhat, hogy alulról súrolja az 50 forintot.
A tojáságazat egyébként sincs könnyű helyzetben. A koronavírus is rosszul érintette a dolgozókat, mivel a HORECA szegmens forgalma minimálisra csökkent, a madárinfluenza pedig még negatívabb hatást gyakorolt a tojástermelőkre, ugyanis nagyjából 800 ezer tojó tyúkot kellett kiirtani az 5,5 milliós magyarországi állományból.
Az állam megtérítette a tyúk akkori értékét, amikor megölték, de utána több hét szünet következett a termelésben, mert meg van határozva az az időszak, amíg nem lehet új állatot telepíteni. Ezt követően pedig elő kell nevelni őket, amíg tizennyolc hetes korukra elkezdenek tojást termelni. Ez óriási kiesést generált
– mondta Szép Imre.