Amíg 2019 harmadik negyedévében nagyjából 5400 milliárd forint volt a privátbanki vagyon a hazai pénzügyi intézményeknél, addig 2020 végére már 6200 milliárd forint fölé nőtt ez az összeg, amely a Blochamps Capital Kft. szerint 7100 milliárdra emelkedhet 2022-ben. Ám ami talán ennél is érdekesebb, hogy a vállalat – amely 2002 óta készít elemzéseket a privátbanki szférában, és azóta Magyarország piacvezető független privátbanki elemző/tanácsadó cégévé nőtte ki magát – kimutatásából kiderül,
a privátbanki ügyfelek nyolc százaléka birtokolja az összes kezelt vagyon 37 százalékát.
Ez is alátámasztja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatójának állítását, amely szerint
nemcsak a legfelső társadalmi vagyondecilis és a társadalom egésze között nyílik intenzíven az olló,
hanem a legvagyonosabb 25 ezer, vagyis a 100 millió forint alatti és fölötti likvid vagyonnal rendelkezők között is.
Az elmúlt években még inkább szembetűnővé vált a különbség. Az egyik felmérésük ugyanis azt mutatja meg, hogy mennyivel gyarapodtak a vagyonosok 2017 januárja és 2020 januárja között. A 100 millió forint alattiak számlaszámmennyisége 92 százalékra csökkent, míg a 100 millió forint fölöttieké 106 százalékra nőtt, vagyis az ügyfelek száma alig változott, az összvagyonnál viszont egészen más a helyzet. Mert amíg a 100 millió forint alatti megtakarítással rendelkezők összvagyona 133 százalékra emelkedett, addig az igazán vagyonosoké, vagyis
a 100 millió forint fölötti megtakarítással bírók összvagyona 183 százalékra nőtt, tehát majdnem megduplázódott.
Megjegyzendő, mindezeket a kezeltvagyon-növekedési volumeneket gyakorlatilag stagnáló vagy 3 év alatt csak alig változó (ráadásul csökkenő) ügyfélszámla-darabszám mellett teljesítette a piac.
Érdekes megfigyelni a pénzügyi elit megtakarítási tömegének növekedési dinamikáját is az utóbbi években. Ennek lendületét nem csak az írja le, hogy a hazai privátbanki kezelt vagyon még a turbulens 2020-as évben is erőteljesen, 8 százalékkal növekedni tudott, miközben 2019-ben nem kevesebb mint 21 százalék feletti növekedést maga mögött hagyva vágott neki 2020 januárjának.
„Rendkívül beszédes a számlák szegmentációs vizsgálatának kibontása. A felső középosztály mérsékelten növekszik, ez részben amiatt van, mert sokak vállalkozása a legnagyobb befektetőkhöz kerül, vagyis kevés kézben összpontosul – mondta az Indexnek Karagich István. – Ez azzal jár, hogy az eladó egy összegben ugyan kap egy nagyobb vételárat, amellyel a vagyona egyszeri alkalommal nő, ugyanakkor fixálódik is, mert a korábbi vállalkozás már nem neki termeli a pénzt, hanem a vásárlónak, aki egyre több mindent birtokol, így értelemszerűen még nagyobb mértékben gyarapodik.”
Magyarországon ez szűk, néhány ezer embert érintő kör, akik így kedvezményezett helyzetben vannak. Ezenfelül megfigyelhető még nagyjából két-három tucat ember, akinek üzleti befolyása, cégbirodalma, vagyona sztratoszférikus intenzitással nő
– fogalmazott Karagich István.
A Blochamps Capital felmérése szerint
2020 harmadik negyedévében 6000 milliárd forint volt a privátbanki vagyon, amelyet 400 privátbankár kezel, vagyis egy bankárra átlagosan 15 milliárd forintos vagyon jut.
Ezzel szemben 44 745 ügyfélszámlát tartottak számon, vagyis számlánként átlagosan 134 450 777 forintos vagyonnal rendelkeznek az ügyfelek.
Azt ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a privátbanki számlák száma nem egyenlő a vagyonosok mennyiségével, ugyanis többségüknek két-három számlája is van akár, sőt bizonyos vagyonméret fölött sokan külföldön is rendelkeznek számlával.
A privátbanki populáció alig bővül, ez évek óta stabil jelenség, a privátbanki ügyfélszámlák mennyiségét jobbára a szegmenskorrekciók és az akvizíciós morzsolódások mozgatták, vagyonosok új tömege nem jelent meg, igaz, a top 50 ezer vagyonos gazdasági erősödése is folyamatos trend maradt.
Erre is készült becslés, amely megmutatja, hogy milyen mértékben nőtt a számuk 2005-től. Az üzletviteli és ingatlanpiaci tanácsadással foglalkozó angol Knight Frank cég szerint 8266 vagyonos, tehát 300 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkező magyar volt 2005-ben, míg a Blochamps Capital felmérése alapján 8625. Ez a szám 2015-re 12 842, valamint 13 904-re emelkedett, egy évvel később pedig 13 904-re és 14 548-ra. Az igazi változás viszont csak ezután jött, talán nem kis mértékben az ingatlanpiaci boomnak köszönhetően. A Knight Frank becslése szerint ugyanis 27 172-en tartoztak a felső kategóriába Magyarországon 2018-ban, egy évvel később pedig 25 959-en, ám a Blochamps Capitalnál más adatok szerepelnek: 2018-ban 16 788,
2019-ben pedig 18 991 vagyonos embert tartottak számon Magyarországon, akik közül ráadásul hárman is átlépték a 300 milliárd forintos összvagyont.
„Szerettünk volna vitatkozni a Knight Frankkal, már csak azért is, mert egy kalap alá veszi a közép-kelet-európai blokkot, ami nem túl szerencsés – mondta Karagich István. – Pláne, hogy Magyarországon máshogy alakult a privatizáció és a vagyonosodás. Itthon jóval kevesebb az igazán nagy vagyonos, mint néhány kelet-európai országban. S mivel itthon az ingatlan képezi a társadalom felső deciliseiben a vagyon alapját jellemzően, a likvid megtakarítási hányad nem mindig képezi le pontosan a vagyon méretét. Igaz, míg a hatodik–kilencedik vagyondecilisben a vagyon nyolcvan-kilencven százalékát az ingatlan adja, a tizedik decilisben csak jellemzően tíz–harminc százalék a portfólió súlya. Ezért is jelentettük meg a statisztikáinkat, szerettük volna árnyaltabban megmutatni a vagyonpiramis csúcsát, remélve, hogy hamarosan közelít a vagyonkategóriákban az ország a Knight Frank optimista összegzéséhez.”
Persze Magyarországon különleges helyzetet teremt a megtakarítási szocializáció is, amely jelentősen eltér a külfölditől. Például
egy külföldi könnyedén leéli úgy az életét, hogy egyetlen ingatlan sem volt a nevén.
Ezzel szemben hazánkban jellemző, hogy az emberek az autóvásárlás után rögtön ingatlant vesznek, így a magyar vagyon nagy része ingatlanban fekszik, ami a privátbanki szektorban kevésbé látszik.