A fiatalok 30 százaléka népszerű YouTube- és Instagram-oldalakról tájékozódik, megelőzve a tanárokat és a tananyagot is, ők az online idejük 56 százalékát a közösségi oldalak böngészésével töltik
– derült ki a Deloitte 2020-ra vonatkozó kiskereskedelmi felméréséből. Mint írják, a vásárlókra gyakorolt digitális befolyás egyre nagyobb: a közösségi média használata enyhén növekvő trendet mutat, leginkább az ezredforduló környékén és azt követően született fiataloknak, a Z generáció tagjainak köszönhetően.
Az influenszer (magyarul véleményvezér) jellemzően tartalomgyártó is, tipikusan általa írt posztokat és az ő szereplésével készült videókat tölt fel egy vagy több közösségi média felületen (például Facebook, Youtube, Instagram), és népszerűségének köszönhetően befolyásolni képes követőtábora vásárlási szokásait, döntéseit.
Az utóbbi évtizedben megjelenő új marketingcsatorna, az influenszermarketing lehetőséget biztosít akár kisebb cégeknek is a marketingköltségvetés gazdaságosabb és hatékonyabb elköltésére. A véleményvezérek a közösségi médiában közzétett különböző tartalmaikban (például posztokban, videókban) elhelyezett termék- és szolgáltatásmegjelenítésekért kapnak díjat. A hirdetőnek sokszor elegendő megtalálnia – közvetlenül vagy ügynökségen keresztül – a megfelelő mennyiségű és összetételű követőtáborral rendelkező influenszert a célzott és hatékony marketingkampány elindításához. Természetesen számos szempontot érdemes figyelembe venni, amikor egy cég az influenszerekkel történő reklámozás mellett dönt. Ilyenek például, hogy a választott véleményvezér és munkássága lehetőleg illeszkedjen a cég arculatához, legyen hiteles, ne legyenek olyan követői, akiknek fizet ezért.
A hirdetési forma népszerűségét mutatja, hogy egyre nagyobb cégek is igénybe veszik a véleményvezérek szolgáltatásait. A Deloitte közleménye a Fanta példáját említi: 2017-ben a cég teljes online kommunikációját egy fiatalokból álló influenszercsapatra építette fel, amelynek legtöbb tagja a márka által szponzorált YouTube-videókban tűnt fel.
A kutatásból azt is megállapították, hogy a korábbi zenész- és színészvonal felől egyre inkább a tizenéves véleményvezérek irányába tolódik el a figyelem, utóbbiak a saját példájukon keresztül nyújtanak inspirációt a kortársaiknak. Érdekes eredményeket mutatott a reklámokkal szembeni viszonyulás: a fiatalok abszolút szkeptikusak, a túl sok reklám zavarja és elidegeníti őket.
Kerékgyártó Emese, a Deloitte magyarországi kiskereskedelmi-élelmiszeripari tanácsadó csoportjának tagja szerint a korábban hiteles információforrásnak számító véleményvezérek többsége azért lett népszerű, mert a közönség a hagyományos médiumokban megszokott, zavaró reklámok nélkül nézhetett számára érdekes írásokat, videókat a neki szimpatikus tartalomgyártótól.
A »szomszéd lány«-effektus hatására egyre népszerűbbé váló influenszerek aztán a termékeiket értékesíteni kívánó hirdetők által is felkapottá váltak. Ennek eredményeképpen egy-egy sikeres tartalomgyártó egyidejűleg több, akár hasonló márkával is együtt dolgozhatott. A nézők előtt pedig könnyen hitelét vesztheti az, aki egyik nap még az egészséges étkezés fontosságát hangsúlyozza, a következő napon pedig cukros édességet reklámoz
– idézi a közlemény Kerékgyártó Emesét.