A kormány még tavaly március elején vezette be a koronavírus-járvánnyal együtt járó gazdasági nehézségek enyhítésére az általános hiteltörlesztési moratóriumot, amely ugyanúgy vonatkozott a lakossági és a vállalati hitelszerződésekre.

Már 2020 szeptemberében elhangzott a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén, hogy várhatóan érkezik a hitelmoratórium hosszabbítása, azonban csak egy szűkebbre szabott réteg számára. Vagyis azoknak, akik a kormány elképzelései szerint pénzügyi nehézségekkel küzdenek, illetve küzdhetnek.

Akkor azt is elmondták, hogy a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak jelentik ezt a kört. A moratórium meghosszabbítását szabályozó új törvény ugyan október végén jelent meg, ám egészen december 22-ig tartott a bizonytalanság, mire megérkezett a Moratórium 2 szabályait módosító kormányrendelet.

A Moratórium 2-re történő felkészülés érdekében a bankok már novemberben elkezdték kidolgozni a jogosultság igazolásának folyamatát, sőt, volt olyan is, aki levélben kiküldte az erről szóló tájékoztatót az ügyfeleknek

– mondta el az Indexnek Grenczer Balázs, a Bankszövetség jogi munkacsoportjának elnöke.

Ehhez képest januártól változatlan formában az általános moratórium maradt életben, ugyanakkor a Moratórium 1 és a Moratórium 2 bizonyos értelemben, leginkább jogtechnikailag elkülönül egymástól, mert a két hiteltörlesztési haladék bevezetéséről két külön törvény rendelkezik.

Többek között azért is kapnak mostanában a moratóriummal kapcsolatban levelet a hiteltörlesztésben érintett ügyfelek, mert a bankoknak jogilag le kellett zárniuk az első, 2020. március 18. és december 31. közti időszakra szóló moratóriumot.

Az említett tájékoztatónak mindenképpen tartalmaznia kell, hogy az ügyfél milyen tartozással volt bent az év végével jogilag lezárt moratóriumban, valamint mekkora volt a felhalmozott tőke-kamat-díj tartozása, és mindezt hogyan kell majd megfizetnie a későbbiekben

– magyarázza Grenczer Balázs, hozzátéve, hogy amint június végével lezárul a Moratórium 2 is, júliusban várhatóan újabb hasonló lezáró levelet kapnak az ügyfelek, amelyből kiderülnek az új futamidők és az új törlesztőrészletek. 

A szabályok szerint a moratóriumot követően – azaz 2021. január 1. és július 1. után – nem lehet magasabb az adós által fizetett törlesztőrészlet, mint amennyit az eredeti szerződés szerint fizetne. Ezt a szabályt és a moratóriumban töltött időt is figyelembe véve a futamidő viszont meghosszabbodik.

Emellett magának a kamatporlasztásnak is van egy minimális futamidő-növelő hatása. Ez azonban minden ügyletnél egyedi, és függ a hitel típusától és a kamat mértékétől is. Például egy relatíve alacsonyabb kamatozású lakáshitelnél értelemszerűen kisebb lesz a futamidő-növelő hatás.

Változatok a moratóriumba való bekerülésre

• A moratórium első szakaszában minden jogosult hitelügylet automatikusan moratóriumba került, a moratórium anélkül járt minden hiteladósnak, hogy ezt kérnie kellett.
• Viszont ha márciustól decemberig valaki nem akart élni a lehetőséggel, és szerette volna továbbra is változatlanul fizetni a hitelét, ezt ilyenkor külön jeleznie kellett a bankja felé.
• Az év elejétől a moratórium második szakasza változatlanul folytatódik mindazoknak, akik eddig is éltek vele.
• Aki a Moratórium 1 végén fizetett, viszont a moratórium második szakaszában már nem szeretne, annak jelentkeznie kell a banknál, hogy élni kíván a törlesztési haladék lehetőségével.
• Ettől függetlenül ugyanúgy érvényes a szabály, hogy aki továbbra is szeretné fizetni a hitelét, az fizetheti.

 Borítókép: MTI / Fotós: Balázs Attila