„A magyar gazdaság a járvány előtt Európa egyik legstabilabb és gyorsan növekvő gazdasága volt” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés idei első ülésén.

A kormányfő szerint a magyar gazdaságot „alacsony költségvetési hiány, csökkenő államadósság, rekordmagas foglalkoztatottság, növekvő jövedelmek, csökkenő szegénység és óriási befektetésvonzó képesség”, valamint „ehhez párosuló önbizalom és optimizmus” jellemezte. Ugyanakkor

2020-ban a járvány nagyot ütött a gazdaságon, az ütés nem rendítette meg, de megállította és visszatolta a magyar gazdaságot.

Elmondta, hogy az Európai Unió becslése szerint 2020-ban 5,2 százalékos lehetett a gazdasági visszaesés. Arról, hogy pontosan mekkora, kedden tudunk többet, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) holnap publikálja a GDP tavalyi negyedik negyedéves adatának első becslését. A harmadik negyedévben 4,6 százalékkal csökkent a GDP volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, a nemzetgazdaság teljesítménye az első három negyedévben 5,5 százalékkal visszaesett a nyers adatok szerint.

„Ha munka van, minden van”

„A mi válságkezelésünk lényege a munkahelyek megvédése volt” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „ha munka van, minden van”.

A miniszterelnök ezt követően sorolta az elmúlt év főbb gazdaságvédelmi intézkedéseit:

• hitelmoratórium: 3000 milliárd forint (50 ezer kkv, 1,6 millió ügyfél/család);
• bértámogatás: a szállodáknál, az éttermeknél, az edzőtermeknél, a fürdőknél és a szórakoztatóiparban átvállalják a bérek felét;
• elengedték a szociális hozzájárulási adót;
• felére csökkentették az iparűzési adót;
• 80 milliárd forintból 250 ezer munkahelyet sikerült megvédeni (a 4,5 millió foglalkoztatott körülbelül 5 százaléka);
• beruházási támogatást kapott 1434 magyarországi vállalkozás munkahelyek megtartásra és újak létrehozására, ez 280 ezer munkahelyet érintett;
• garanciaprogramokat vezettek be;
• olcsó hitelekkel közel 40 ezer vállalkozásnak segítettek;
• közel 500 milliárd forintot fizettek 1400 vállalkozásnak, amiért közel 1700 milliárd forintnyi beruházás valósul meg.

Az így gazdaságba áramoltatott források több mint fele a mikro- és kisvállalkozásokhoz ment – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor elmondta, hogy „sokfajta statisztikai szám létezik, a kormány egyetlenegynek tulajdonít kiemelt jelentőséget ezek közül: mennyien dolgoznak?”

Decemberben Magyarországon ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt

– hangsúlyozta a miniszterelnök. A foglalkoztatottak száma elérte a 4,5 millió főt. Ugyanakkor a munkanélküliek aránya „valamivel magasabb”, mint a járvány előtt: 4,3 százalék. A KSH adatai szerint október–decemberben 4,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta, míg egy évvel korábban 3,3. Orbán Viktor külön kiemelte, hogy ez az adat még így is a harmadik legjobb adat az egész Európai Unióban.

„Amint lesz elég vakcina, hozzákezdünk a korlátozások fokozatos és felelősségteljes enyhítéséhez” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy akciótervet indítanak, új gazdaságfejlesztési intézkedéseket vezetnek be – szavai szerint ez lesz a „gazdaság újraindítási akcióterv”.

A magyar gazdaságot munkahelyteremtéssel, adócsökkentéssel, beruházások támogatásával kell újraindítani. Kitartunk „a segély helyett munka” elve mellett, mert az elmúlt 10 évben is ez volt a siker gazdasági alapja – közölte a miniszterelnök.

Az újraindítási akcióterv 7 lépése:

• 5 százalékra csökkent a lakásépítések áfája;
• 3 milliót lehet fordítani lakásfelújításokra;
• bértámogatást nyújtanak a bajba jutott vállalkozásoknak;
• orvosok bérének növelése;
• négy lépésben visszaépítik a 13. havi nyugdíjat;
• szja-mentesség a 25 év alatti fiataloknak;
• a kisvállalkozásoknak 10 millió forintig kamatmentes kölcsönt biztosítanak.

Ezt követően „egy nagy ívű, sok ezer milliárd forintnyi” beruházástámogatási rendszert indítanak – ezeket az EU-val közösen finanszírozza majd a kormányzat, és legnagyobb nyertese a felsőoktatás lesz, ugyanis a következő években 1500 milliárd forintot szánnak egyetemfejlesztésre.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a pártok képviselőinek felszólalására válaszol napirend előtt az Országgyűlés idei első ülésén 2021. február 15-én. MTI/Koszticsák Szilárd