Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2020 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 3,7; a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal nőtt – közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2020-ban a GDP volumene 5,1 százalékkal elmaradt az előző évitől.
A KSH adatai szerint az előző negyedévhez mért növekedéshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá.
A kormányzat 5–6 százalék közötti gazdasági visszaeséssel számolt a tavalyi évre, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi becslése szerint 5,0–5,5 százalékos lehetett a magyar gazdaság teljesítményének tavalyi csökkenése. Az Európai Bizottság 5,3 százalékos visszaeséssel számolt, míg a hitelminősítők közül a múlt héten a Standard & Poor's 6,3 százalékosra, a Fitch Ratings pedig 6,2 százalékra tette a visszaesés mértékét.
A friss adatok Varga Mihály pénzügyminiszter szerint azt mutatják, hogy
Magyarország uniós szinten is eredményesen védekezett a járvány gazdasági hatásaival szemben.
A pénzügyér Facebook-videójában elmondta, hogy az 5,1 százalékos visszaesés kisebb a vártnál, míg az uniós átlag ennél nagyobb, 6,4 százalék volt. Ezzel olyan országokat előztünk meg, mint Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország vagy éppen Csehország.
Varga Mihály szerint a visszaesést két tényező mérsékelte:
A pénzügyminiszter ezt követően több kormányzati intézkedést is felsorolt, valamint elmondta, hogy a költségvetésből a fejlesztések támogatására 4000 milliárd forintot fordítottak – így a GDP arányában Magyarországon valósult meg az egyik legtöbb beruházás. Az államadósság maradt az uniós átlag alatt, míg a hiány pedig uniós szinten – tette hozzá.
Az elemzők legvérmesebb várakozását is felülmúlta a GDP tavaly negyedik negyedévi növekedése, ami arra utal, hogy a vártnál sokkal nagyobb kilábalási kapacitás van a gazdaságban, azaz gyors kilábalásra utal, és előrevetíti a gazdaság idei felpattanását, aminek mértékét meghatározza majd, hogy a korlátozások mennyire húzódnak el – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők az előzetes GDP-adatokat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője előrebocsátotta, hogy hatalmas meglepetést okozott a magyar gazdaság teljesítménye 2020 utolsó negyedévében.
A GDP negyedéves összevetésben 1,1 százalékos növekedése még a legoptimistább előrejelzéseket is felülmúlta.
Az a tény, hogy a novemberi, magyar és külföldi szigorítások ellenére a magyar gazdaság növekedni tudott, azt jelenti, hogy sokkal nagyobb kilábalási potenciál van a gazdaságban, mint azt várták. Az éves átlagnál dinamikusabb negyedik negyedéves teljesítmény pozitív áthúzódó hatást jelent 2021 egészére nézve.
Regős Gábort, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetőjét, szintén meglepte, hogy a novemberben bevezetett korlátozások ellenére is növekedni tudott a GDP. Feltételezi, hogy az ágazatok jelentős része megközelítette vagy elérte az egy évvel korábbi szintjét, ami gyors kilábalásra utal. A negyedik negyedéves kedvező adat 2021-re előrevetíti a gazdaság felpattanását, aminek mértékét meghatározza majd, hogy a korlátozások mennyire húzódnak el.
Az elmúlt időszakban több prognózis is napvilágot látott arra vonatkozóan, hogy mekkora lehet az idei növekedés: például a Nemzetközi Beruházási Bank vezető közgazdásza 4,3 százalékos, a Raiffeisen Bank elemzőinek alappályája 4 százalékos, az Equilor szintén 4 százalékos növekedést jósol, míg a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint az 5–6 százalék közötti növekedés sem elképzelhetetlen.