Egy tavaly őszi felmérés szerint az európai fogyasztók 34 százalékának csökkent a havi megtakarítása.
Az Intrum még novemberben készítette el európai jelentését a lakossági pénzügyekről (ECPR). A felmérés során tavaly ősszel mintegy 24 ezer embert kérdeztek meg Európa 24 országában arról, hogy érintette anyagi helyzetüket a Covid–19-járvány, a lezárások és az azt követő recesszió.
Az európai válaszadók mintegy harmadának csökkentek a bevételei 2020-ban. 63 százaléknak nem változtak a bevételei, közülük viszont sokan attól tartanak, hogy hamarosan csökkenhet a jövedelmük. Csupán 2 százalék számolt be arról, hogy növekedtek a bevételei.
A jövedelem csökkenése elsősorban azokat érinti, akiknek eleve alacsony a keresetük: a legalacsonyabb jövedelmi harmadba tartozók 40 százaléka számolt be keresetcsökkenésről, míg a legmagasabb jövedelműeknek csak 32 százaléka.
A legkevésbé az észak-európai (dán, finn, holland, svéd és norvég), leginkább pedig a dél-európai (görög, olasz, portugál, spanyol) fogyasztók szenvedik meg a válságot. Magyarországon az európai átlagnál valamivel több embernek, a válaszadók 41 százalékának csökkentek a bevételei. Az európai válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, hogy sosem aggódott még annyira anyagi biztonsága miatt, mint most: ez az arány Dániában csak 29, Görögországban viszont 73 százalék.
Azoknak, akiknek csökkentek a bevételei, több mint a fele meghúzta a nadrágszíjat, csökkentette a nem létfontosságú termékek vásárlását. 21 százalék azt mondta, a pandémia alatt pluszműszakokat vagy részmunkaidős állást vállalt, 16 százalék a családjától kért kölcsönt, 9 százalék pedig banki hitelt vett fel, hogy fedezni tudja kiadásait.
Az európai fogyasztók 52 százaléka azt mondta, a COVID-válság kezdete óta nem változott az az összeg, amit a hónap végére félre tud tenni.
34 százalék a havi megtakarítása csökkenéséről számolt be, 14 százalék viszont több pénzt tud félretenni, mint a válság előtt.
Azok, akiknek nőttek a megtakarításaik, elsősorban azért tudnak többet félretenni, mert a karantén miatt kevesebbet kell költeniük a mindennapi kiadásokra. 56 százalékuk azt mondta: a lezárások miatt kevesebbet költenek például tömegközlekedésre és készétel vásárlására, ezért a hónap végére több pénzük marad.
Amikor a járványveszély miatt a munkáltatók jelentős része bevezette az otthoni munkavégzést, sokan tartottak attól, hogy ezzel pluszköltségeket rónak a munkavállalókra, hiszen ha többet vannak otthon, magasabbak lesznek a villany- és fűtésszámláik is
– mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Hozzáfűzte:
Egyelőre úgy tűnik, ennek önmagában kevés hatása volt a háztartások pénzügyi egyensúlyára. Összességében a lezárások inkább csökkentik a háztartások kiadásait.
A válság miatt a megtakarítások célja is változott: 2019 óta jelentősen (67-ről 76 százalékra) nőtt Európa-szerte azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik vésztartalékot gyűjtenek a váratlan kiadások fedezésére. Nem változott jelentősen azoknak az aránya, akik valamilyen konkrét célra spórolnak: enyhén csökkent a lakásra spórolók aránya (20-ról 19 százalékra), nőtt viszont azoknak a száma, akik nyugdíjcélra tesznek félre (30-ról 32 százalékra).
Érdekesség, hogy azoknak az aránya csökkent a legjobban, akik oktatási célra tesznek félre pénzt, 2019-hez képest 3 százalékponttal kevesebben gyűjtenek ilyen okból. Annak ellenére, hogy járvány miatt a legtöbb ország lezárta a határait, 39-ről 41 nőtt azoknak az aránya, akik utazásra spórolnak. Valószínűleg sokan készülnek arra is, hogy az újranyitás után megrohamozzák majd a turisták az üdülőhelyeket, ami a költségek növekedéséhez vezet majd.