A Coca-Cola olyan jövőt szeretne építeni, ahol a csomagolóanyagok új életet kaphatnak – reagált az Indexnek a Coca-Cola Magyarország a Hell ügyvezető igazgatójának mai blogbejegyzésére. A cégnél a fenntartható csomagolások széles választékában hisznek, és reagálásukból az is kiderül, hogy van, amiben teljesen egyetértenek a konkurens cég ügyvezetőjével.
„A Coca-Cola Magyarország a fenntartható csomagolások minél szélesebb választékában hisz, ez ad lehetőséget ugyanis arra, hogy minden fogyasztási alkalomra (például útközbeni, otthoni, éttermi) a megfelelő kiszerelést tudjuk biztosítani. A Coca-Cola csomagolási portfóliója nem korlátozódik a PET-palackokra, megoldásaink széles körűek (alumínium, üveg, PET vagy Tetra Pak). Dolgozunk továbbá olyan csomagolási innováción is, mint a papírpalack, aminek első éles piaci tesztje Magyarországon 2021 nyarán lesz” – reagált az Indexnek a Coca-Cola Magyarország Csereklye Barnabás, a Hell Energy ügyvezető igazgatójának blogbejegyzésére és az annak alapján született sajtómegjelenésekre.
„Miközben a műanyagszennyezés élen jár, önmagában is annyi PET-palackot bocsát ki a Coca-Cola, amelyet a szükséges technológiai kapacitások és visszagyűjtési rendszerek híján jelenleg képtelenség teljes mértékben újrahasznosítani. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt zajos kommunikációs kampányokkal és nemzetközi díjakkal igyekszik elfedni, pedig a 2020-as években az egyszerhasználatos műanyag-csomagolással már nem lehet bekopogtatni a körforgásos gazdaság ajtaján” – olvasható Csereklye Barnabás „Feléli a jövőt a PET-palackokkal a Coca-Cola” című csütörtöki blogposztjában.
Kevésbé ismert adat, hogy a PET-palackok az összes magyarországi csomagolási hulladék mindössze 3 százalékát teszik ki – ennek megfelelően a Coca-Colának az a fontos, hogy semmilyen csomagolás ne végezze a természetben eldobva.
Olyan jövőt szeretnénk építeni, ahol a csomagolóanyagok új életet kaphatnak. Ezt a körforgást azonban nem tudjuk egyedül megvalósítani. A körforgásos gazdaság az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk
– írja válaszában a cég, hozzátéve, hogy épp ezért örülnek, hogy az iparág más szereplői is elkötelezettek a fenntarthatóság terén, és ennek hangot is adnak.
„Éppen ez a célunk, hogy összefogással a legtöbbet tehessük. Csak így valósítható meg, hogy mind az alumíniumdobozok, mind a PET-palackok a megfelelő kukákba kerüljenek, és újrahasznosulhassanak. Ennek érdekében a fogyasztókkal is aktív párbeszédre törekszünk, így például a Hell Energy ügyvezetője által említett »Az üres palack is érték« kampányunkkal.”
A cég közösségimédia-felületeire érkezett több mint ezer komment mutatja, hogy fontos kérdés a fenntarthatóság. „Mi a kapott kérdéseket megválaszoljuk, a kritikákból tanulunk, a konstruktív javaslatokat beépítjük.”
Mint írják, az összefogás jegyében indították el 2019 nyarán a Hulladékmentes Tisza kezdeményezésüket is a PET Kupával és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal. Ehhez a globális alapítványuk mintegy 73 millió forintot biztosított, és a cél az, hogy 2 év alatt legalább 80 tonna hulladékot segítsenek begyűjteni és újrahasznosítani – válaszuk szerint ezt a célszámot már majdnem el is érték.
Csereklye Barnabás azt is említi posztjában, hogy a Coca-Cola csak hangzatos díjakra hivatkozik, mint például hogy 2020-ban a Dow Jones Fenntarthatósági Index ismét a Coca-Cola HBC-t minősítette Európa legfenntarthatóbb italgyártó vállalatának.
Valójában nem csak 2020-ban! A vállalat már tizedik éve dobogós a globális és európai üdítőital-gyártók között, ez már a hetedik alkalom, amikor első helyen szerepel az európai rangsorban
– hívták fel a figyelmet, hozzátéve, hogy „többről van itt szó tehát, mint a díjakról, hiszen az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a vállalat valamennyi italcsomagolása 100 százalékban újrahasznosítható, és 15 százalékkal csökkent a PET-palackok előállításához szükséges műanyag mennyisége is”.
A Coca-Cola Magyarország 13 százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát. A hazánkban gyártott és 19 országban forgalmazott dobozos üdítőitalok csomagolásához a cég 2020-tól éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használ fel, jelentősen csökkentve a gyártás és a szállítás során fellépő környezeti terhelést, ezáltal pedig a vállalat teljes ökológiai lábnyomát is. Másodlagos csomagolóanyag-csökkentés eredményeként 2020-ban pedig 36 százalékkal csökkent az üveges termékek vendéglátó egységekbe való szállításakor felhasznált zsugorfólia mennyisége.
Egyetértünk Csereklye Barnabás ügyvezető meglátásával, miszerint egy felelős gyártó a környezeti szerepvállalás részeként a profitot megfelelő beruházásokba fektesse
– írja reagálásában az üdítőgyártó, amely 2012-ben a kormánnyal elsőként aláírt stratégiai megállapodás óta közel 30 milliárd forintot fordított hazai beruházásokra. Azóta a vállalat a többi közt átadta az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőital-gyártósorát, illetve megépítette Magyarország legnagyobb élelmiszeripari raktárát.
Az akkor még Nemzetgazdasági Minisztériumnak nevezett tárca azt közölte a stratégiai partnerség aláírása után, hogy a megállapodás célja a Coca-Cola Magyarország hosszú távú magyarországi jelenlétének biztosítása a kölcsönös bizalom és kiszámíthatóság jegyében.
„Mint a fentiek is mutatják, nem »csak« a fogyasztók figyelmének felkeltésére, hanem a fenntarthatóság kihívásainak valós megoldására koncentrálunk, és keressük a párbeszéd és együttműködés minden lehetséges formáját a körforgásos gazdaság megvalósításáért” – zárul a Coca-Cola Indexhez eljuttatott reagálása.
(Borítókép: A Coca-Cola magyarországi üzeme. Fotó: Tarlacz Zoltán / Shutterstock)