Az Egyensúly Intézet az épületszektorban és a közlekedésben avatkozna be leginkább, megállapításaikból szakpolitikai javaslatcsomagot készítettek.
A budapesti központtal működő Egyensúly Intézet kedden szervezett egy beszélgetést a hazai levegőtisztaságról, amelyen részt vett Massay-Kosubek Zoltán, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) szakpolitikai menedzsere és Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország környezetkémikus szakértője. A „Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét?” címmel meghirdetett webinárium nyomán az intézet elkészített egy szakpolitikai dokumentumot (a teljes anyag itt érhető el), mely a magyarországi légszennyezettség problémáját és a leküzdését szolgáló eszközöket mutatja be.
Az Európai Unión belül Magyarországon az ötödik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam,
közel három évvel le vagyunk maradva a 65 éves kor után várható egészséges életévek számát tekintve.
Az okok a webináriumon elhangzottak alapján jól azonosíthatók: az egyik fő egészségkárosító jelenség például a légszennyezés, amely minden évben 12–13 ezer halálos áldozatot követel.
Az Egyensúly Intézet tanulmánya a légszennyezés elleni fellépés során két fő területen avatkozna be: az épületszektorban és a közlekedésben. Az agytröszt kutatói úgy látják, hogy a közlekedési eredetű légszennyezést Magyarország többek között
a legszennyezőbb járművek importjának visszaszorításával, roncsbeváltó programmal, valamint a kizárólag benzinnel, illetve dízellel működő új gépjárművek forgalomba állításának 2030-tól történő megtiltásával tudja csökkenteni.
A nagyvárosokban alacsony kibocsátású zónákat kellene kialakítani, emellett ösztönözni kell az elektromos járművek használatát, a környezetvédelmi besorolás alapján megszabott parkolási és útdíjak mellett a megfelelő sűrűségű töltő-infrastruktúra kiépítésével.
A javaslat szerint az épület- és fűtési szektor légszennyezésének csökkentése, illetve a 2050-re célul kitűzött karbonsemlegesség elérése érdekében Magyarországon évente az épületek 3 százalékán kellene mélyfelújítást, vagyis legalább 60 százalékos energiamegtakarítást eredményező korszerűsítést elvégezni.
Be kellene tiltani a különösen ártalmas és alacsony fűtőértékű lignit kitermelését, árusítását és az azzal való lakossági fűtést.
A szilárd tüzelőanyagot használó rászorulók számára biztosítani kellene a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fát. A légszennyezés jelentős részben szegénységi probléma: ezért az intézet szerint ügyelni kell rá, hogy ne a szegények legyenek a levegőtisztaságért folytatott küzdelem vesztesei.
Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója a javaslatok keddi bemutatóján úgy fogalmazott:
Magyarországon a légszennyezettség miatt elvesztett emberéletek száma szükségtelenül magas. Pláne úgy, hogy tudjuk, milyen intézkedések révén menthetnénk meg évi 13 ezer magyar életét. Azon dolgozunk, hogy konkrét és megalapozott szakpolitikai javaslatainkat, így a most megjelenőt se csupán eljuttassuk a döntéshozókhoz, hanem arról a megvalósítás irányába ható párbeszéd is kialakuljon.