Január közepén jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy legkésőbb 2022-től eltörölnék a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadóját, legalább is az átlagfizetések mértékéig. Ez évi 150 milliárd forint körüli bevételkiesést jelentene a központi költségvetésnek, cserébe viszont körülbelül félmillió forint maradna a dolgozó ifjak zsebében évente, akik jelenleg szűk 300 ezren vannak Magyarországon.

Mint mindent, e felvetést is sokféleképpen lehet értékelni. Az Index összegyűjtötte a tervezett intézkedéssel kapcsolatban leggyakrabban elhangzó pró és kontra érveket.

A kormány és a támogatók szerint:

• A járvány miatt, és úgy általában is nagyon nehéz ma egyetemistaként vagy pályakezdőként anyagilag függetlenedni a családtól, ezért ez a havi pár tízezer forint nagy segítség lesz.
• A fiatalok családalapítási kedvét is növelheti e lépés Novák Katalin szakminiszter szerint (természetesen nem önmagában, hanem a többi családtámogatási kedvezménnyel együtt).
• A diákszövetkezeteken keresztül munkát vállaló fiatalok is élhetnek majd a lehetőséggel – ez a részlet napokkal ezelőtt derült ki, a kormány ezen a héten is ifjúsági szakmai szervezetekkel egyeztet a témában.

A tervet bírálók viszont arra figyelmeztetnek, hogy:

• 30-40-50 ezer forint miatt még nem fognak Magyarországon maradni a jövőkép nélküli fiatalok, noha ez kíván lenni az intézkedés egyik kimondott célja.
• Félő, hogy a munkaadók a nettó bér érintetlenül hagyása mellett egyszerűen lenyelik az adómentesség miatt megmaradt összeget, tehát olcsóbbá válik ugyan a diákmunka, de az egészből a fiatalok semmit sem fognak érzékelni.
• Ha pedig ténylegesen több pénzt visznek majd haza a 25 év alattiak, az bérfeszültségeket okozhat a cégeken belül, hiszen a pályakezdők bére érdemben emelkedik, miközben a tapasztaltabb munkavállalóké változatlan marad.

Ön melyik értelmezést fogadja el inkább? Szavazzon!