Fizetési meghagyást nyújtottak be a Dunaferr ellen, és végrehajtás is indult a céggel szemben, miközben hónapok óta nincs hivatalosan megválasztott irányító testülete, több ezer dolgozónak pedig A munka törvénykönyvébe ütköző módon képes csak fizetést adni a vállalat. Az innovációs minisztérium hivatalosan elengedte a Dunaferr kezét; kérdés, hogy a háttérben megpróbál-e valamit lépni a kormány, hogy megmentse Magyarország legnagyobb kohászati-gépészeti vállalatát.
Leginkább agóniaként lehet tekinteni arra, ami a Dunaferrben zajlik hónapok óta:
Egy, a folyamatokra közelről rálátó forrásunk, valamint a Vasas Szakszervezet elnökének segítségével próbáltunk a közelmúlt eseményei mögé nézni, illetve kerestük a Dunaferrt és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is.
A pénzügyi nehézségekkel küzdő IDS Dunaferr 2020 augusztusában mondta fel a munkavállalókat védeni hivatott kollektív szerződést, ami jelezte, hogy egyre nagyobb a baj az acélüzemben. Ezt követően szeptember óta két részletben fizeti a béreket az üzem: a nettó 200 ezer forintot meg nem haladó összeget minden hónap 10-ig, míg az afölötti bért a hónap végéig. Ez a mai napig nem változott, így lassan fél éve hágja át A munka törvénykönyvében foglalt szabályozást a Dunaferr. A jogsértés mintegy 4400 dunaferres dolgozót érint. Ez nem minden: névtelenséget kérő forrásunk kifejtette, különböző béren kívüli juttatásokkal is tartozik a Dunaferr a dolgozóinak.
A vállalatnak tavaly szeptember óta nincs megválasztott igazgatósága és felügyelőbizottsága, cégvezetője és könyvvizsgálója sincs, ami a cégszerű működés alapja lenne.
A területileg illetékes cégbíróság hiába szólította fel a vállalkozást novemberben ennek orvoslására, ez azóta sem történt meg. Február elején pedig bírósági végrehajtás is indult a cég ellen.
A történtek ellen tiltakozó Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökét és két alelnökét december 11-én már dolgozni sem engedték be a biztonsági szolgálat munkatársai, egy tájékoztatóból tudták meg, hogy azonnali hatállyal elbocsátották őket. Jevgenyij Tankilevics, legfőbb általános vezérigazgató-helyettes nekik küldött levelében „áruló, kollaboráns magatartásról, zsákmányra éhes támadókról, a Dunaferrt jogtalanul elfoglalni akaró hordáról” ír velük kapcsolatban.
A munkáltató kiadott egy tájékoztatást a munkavállalóknak, hogy milyen juttatásokat akar fizetni március 30-ig. Ez egy egyoldalú munkáltatói vállalás. A kollektív szerződés felmondása óta pár nappal minden hónap 10-e előtt jön egy tájékoztatás a munkavállalóknak, hogy mikor fizeti a második részletet a cég, ez most februárban legvége lesz. Őszintén szólva a Dunaferrnél azok a megmaradt munkavállalók jelentik jelenleg a legnagyobb értéket, akik vállalták, hogy a végsőkig maradnak
– mondta megkeresésünkre Spiegelné Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezeti Szövetség vezetője. Hozzátette, a Dunaferr Vasas szakszervezet által felkért jogászok vitatják, hogy a kollektív szerződést jogszerűen mondta-e fel a cégvezető, mivel véleményük szerint álképviselőként tette ezt. Az ügyben per is zajlik. Az új kollektív szerződésről a vállalat ugyan a szakszervezet szerint tárgyalást színlelt, de semmilyen előrelépés nem történt.
Tudomásunk szerint számos fizetési meghagyást nyújtottak be a Dunaferr ellen. Forrásunk elmondása szerint hulladékvas-beszállítók, a Rail-Cargo és egyéb vállalatok sora áll sorban, várva a jogos jussát. A tartozások nyomán több dunaferres ingatlant és ingóságot is jelzálog terhel.
Úgy tudjuk, egy állványozással, belső karbantartással foglalkozó cég már befejezte a tevékenységét az üzemben, de több más olyan beszállító van, amelyik a fizetési elmaradások miatt nem dolgozik tovább a gyárnak.
A Dunaferr 2018-as pénzügyi beszámolója szerint már két éve is több mint 200 milliárd forintra rúgtak a kötelezettségei,
vagyis hatalmas adósságot görgetett a cég. Azóta viszont nem találtunk friss pénzügyi beszámolót sem a vállalat honlapján, sem az Igazságügyi Minisztérium elektronikus beszámoló rendszerében, pedig ez is törvényben foglalt kötelezettség.
A névtelenséget kérő forrásunk azt is elmondta, hogy a kialakult helyzet miatt sorra távoznak azonnali felmondással olyan fiatal, kulcspozícióban dolgozó munkavállalók, akikre égető szükség lenne, és nehezen vagy sehogyan sem pótolhatók.
Az acélüzemi forrásunk szerint
a gyár a súlyos problémák miatt 10-30 százalékos kapacitással üzemel.
Ez önmagában is lehangolóan gyenge teljesítmény, hát még azt nézve, hogy a világpiac jelenleg dübörög, hatalmas kereslet van a jó minőségű acélra, acéltermékekre.
Mivel a Dunaferr már a béreket is csak csúszva tudja fizetni, elég valószínűnek tűnik, hogy külső segítség nélkül nem fog tudni kiszabadulni a jelenlegi helyzetből. Korábbi közlésük szerint keresik a megmentő „stratégiai befektetőt”, arra viszont elég csekély esély kínálkozik, hogy jöjjön egy olyan vállalat, amely kezdésként kifizetne egy több százmilliárdos adósságcsomagot.
Ebben a helyzetben várható, hogy belép a folyamatba a magyar állam, sőt ez már lehet, hogy meg is történt.
Egy tavaly májusi Index-interjúban Jevgenyij Tankilevics akkor vezérigazgató azt mondta, nem az állam feladata üzemeltetni a vállalatot, ám mivel pontosan lehet tudni, hogy az orosz állam van a Dunaferr mögött, a magyar kormánynak „csak fel kell vennie a telefont, és beszélni velük”.
Hogy ez megtörtént-e, fogalmunk sincs. Ami biztos, hogy 2020 utolsó napján Orbán Viktor indoklás nélkül menesztette Galambos Dénest, Dunaújváros és térsége ipar- és területfejlesztéséért felelős miniszteri biztost, akinek az volt a feladata, hogy egyeztessen a térségben működő iparvállalatokkal. Nehéz elképzelni, hogy a döntés hátterében nem a végveszélybe került Dunaferr ügye állna.
Szijjártó Péter külügyminiszter viszont február második hetében Facebookon posztolt fotókat arról, hogy a Liberty Steel Group acélipari óriás vezetőjével tárgyalt.
Forrásunk szerint a cég képviselői 3-4 héttel ezelőtt bejárták a dunaújvárosi acélüzemet, aktív az érdeklődésük. A dunaujvaros.com a Dunaferr privatizációjában szerepet vállaló Duferco vállalatról is írt, míg a mi forrásunk az ukrán Metinvest érdeklődéséről is tud. A kérdés már csak az, hogy valamelyik cég hajlandó-e bevállalni a rendkívül tőkeigényes adósságkonszolidációt, az elöregedett eszközpark felújítását és a bérrendezést, mentőövet dobva ezzel a vállalatnak és több ezer térségbeli dolgozónak?
Szerettük volna, hogy a cikkben szereplő állításokra a Dunaferr is reagáljon. Megkérdeztük tőlük a többi között, hogy valóban közel vannak-e a csődhelyzethez, miért nincs fent az oldalukon a 2019-es beszámolójuk, ki indított ellenük végrehajtást, mikor egyeztetnek újra a szakszervezettel a kollektív szerződésről, és hogy tárgyalnak-e a cikkünkben nevesített befektetőjelöltek valamelyikével. A cég csütörtök délig ígért válaszokat a kérdésinkre, de nem érkeztek meg. Ahogy megjönnek, új cikkben közöljük őket.
Forrásunktól úgy tudjuk, hogy bár a külügyminiszter tárgyalt a Liberty vezérével, az ügyben nem a KKM-et, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumot érdemes keresni, ők aktívabbak a Dunaferr kapcsán. Az ITM-nek küldött kérdéseinkre adott válaszból nem ez sugárzik:
„A kormány 2010 óta mindent megtett és a koronavírus-járvány alatt is mindent megtesz annak érdekében, hogy munkahelyeket teremtsen az ország valamennyi pontján, így Dunaújvárosban is. Ugyanakkor a Dunaferr magántulajdonban álló gazdasági társaság, így működésére és gazdálkodására a kormánynak befolyása nincs.”
(Borítókép: Csapolás a 2-es számú kohónál az ISD Dunaferr Zrt. meleghenger-üzemében Dunaújvárosban a XXXVIII. Vasas- és Kohásznapon 2014. június 21-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)