Az Index tud olyan kormányzati elhatározásról, hogy az egészségügyi dolgozók által vállalt másodállásokat és a magánpraxisokat a jövőben sem szeretnék indokolatlanul korlátozni.
Tavaly októberben robbant a hír, hogy megtörténik a várva várt, régóta sürgetett korszakváltás a hazai egészségügyben. Ennek részeként például kikerül a rendszerből a hálapénz, több lépcsőben emelkednek az orvosbérek, valamint a döntéshozói szándék szerint összességében a beteg és a munkavállaló számára is méltóbb, egyben átláthatóbb viszonyok jönnek létre a szektor életében.
A parlament által tavaly októberben elfogadott, a hazai egészségügyben március 1-jétől új időszámítást hozó törvény talán egyik legmegosztóbb, felfokozott érzelmeket kiváló része volt a másodállások kérdése, hogy az év elejétől visszamenőlegesen járó fizetésemelésért cserébe 2021. március 1-jétől lehet-e az egészségügyi dolgozónak, orvosnak vagy épp nővérnek másodállása.
Ősszel, csupán az új törvény szövegét ismerve még olyan fenntartások is megfogalmazódtak a szakma részéről, hogy márciustól az egészségügyi dolgozóknak már arra is engedélyt kell kérniük a legmagasabb szinteken, ha például kiadnák a lakásukat, vagy őstermelői tevékenységet végeznének saját kertjükben. Mára azonban kiderült, hogy teljesen alaptalanok az efféle félelmek.
Az Index ezzel kapcsolatban most biztos forrásból megtudta, szó sincs arról, hogy jövő hét hétfőtől megszűnnének, ellehetetlenülnének a magánrendelések, valamint az orvosok és szakdolgozók által végzett egyéb üzleti tevékenységek.
Vagyis az egészségügyi dolgozók, akik legkésőbb hétfő éjfélig aláírják az új szerződésüket, amely belépteti őket a március 1-től élő egészségügyi jogviszonyba, továbbra is vihetik az eddig jól bejáratott, jellemzően magánszolgáltatónál működő magánpraxisukat. A feltétel egyedül az, hogy az illető az említett tevékenységet szigorúan a szabadidejében, a munkaidején túl végezze.
Az Index tud olyan kormányzati elhatározásról, hogy a másodállásokat és a magánpraxisokat a jövőben sem szeretnék indokolatlanul korlátozni.
Ha például egy kórházi osztályos nőgyógyász vagy egy alapellátásban dolgozó fogorvos úgy dönt, hogy péntek délutántól késő estig vagy szombat délelőtt még fogadná a privát betegeit, ezt továbbra is minden további nélkül megteheti. Feltéve, ha ezt a másodállást a megfelelő fórumon is engedélyezteti.
E téren annyi részlet szintén kiderült, hogy az egészségügyi dolgozók március 1-től április végéig adhatják be a másodállásokra és a velük járó pluszjogviszonyra vonatkozó kérelmeket. Már a célegyenesben van a hamarosan elérhető elektronikus rendszer, ahol az érintettek online egyszerűen jelezni tudják, hogy a munkaidőn túl mikor és hol dolgoznának magánpraxisaikban.
(A törvény szerint hivatalosan a hazai egészségügy tavaly decemberben megalakult új csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság dönt a megyei és országos intézmények munkatársainak másodállásairól.)
Ettől még persze változatlan a törvényhozói akarat, miszerint az állami egészségügy dolgozói, akik napokon belül közalkalmazotti státusz helyett egészségügyi szolgálati jogviszonyban teljesítik a feladataikat, alapvetően a munkahelyükön, nagyrészt az állami kórházakban, a közfinanszírozott rendelőintézetekben dolgozzanak.
Ahogy a napokon belül felálló rendszer azt sem gátolja meg, hogy például a megyei, városi kórházban dolgozó orvos ne menjen át rendelni a közeli kistelepülési szakrendelőbe. Pláne, ha ez belefér a munkaidejébe, és a főigazgatója ezt megengedi neki.
E rendelkezésekkel biztosítható tehát, hogy az egészségügyben rendelkezésre álljon a szükséges munkaerő, az eddig főleg részmunkaidős szakembereket foglalkoztató járóbeteg-szakrendelőknél se csökkenjen a létszám, és az orvosok is folytathassák magánpraxisaikat.
a közalkalmazott státuszú egészségügyi dolgozóknak eddig akkor kellett engedélyt kérniük a másodálláshoz, amennyiben a munkaidejük ütközött volna két munkahelyen. (Ezt szinte kivétel nélkül meg is kapták.) Ha ennek nem volt akadálya, egyszerű bejelentési kötelezettség terhelte őket.
(Borítókép: Nőgyógyászati vizsgáló a Czeizel Intézet új Felső Zöldmáli úti épületében a megnyitó napján, 2020. július 9-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)