Rendkívül aktív küzdelmet folytatott az elmúlt években a tiltott állami támogatások ellen az Európai Bizottság. Több multicég által alkalmazott eljárást megtámadtak, ám sok esetben az Európai Unió Bírósága nem osztotta a Bizottság álláspontját – áll a Deloitte adótanácsadó cég elemzésében.

Az uniós jogok szerint tiltott állami támogatásnak minősülnek az olyan szelektív előnyt biztosító kedvezmények és mentességek, amelyeket adójogszabályok vagy előzetes ármegállapítások formájában nyújtottak. Ezek felkutatásában és azonosításában az Európai Bizottság az illetékes szerv. A Bizottság több olyan multinacionális cégcsoportot talált, amelyek így jutottak nem megengedett előnyhöz. Jelenleg az IKEA, a Starbucks, a Nike, valamint az élelmiszer-, és vendéglátóipari csomagolóanyagokat forgalmazó Huhtamäki cégeknél folynak ilyen vizsgálatok.

Időről időre felmerül, hogy a Bizottság ezeket az eljárásokat diszkriminatív jelleggel alkalmazza amerikai multinacionális vállalatok ellen, az európai cégek technológiai lemaradásának ellensúlyozására

– mondta el Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere, aki szerint a Bizottság elmarasztaló döntései sok esetben válnak további jogviták és fellebbezések tárgyává.

Így történt ez az Apple és az FC Barcelona jelenleg folyó eljárásaiban is. Mindkét esetben az Európai Unió Bíróságának elsőfokú fóruma, a Törvényszék döntött úgy, hogy a Bizottság tévesen állapított meg tiltott állami támogatást. Előbbi eset aktualitása, hogy most fellebbezte meg a Bizottság a Törvényszék ítéletét, mely szerint a Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy az Apple tiltott állami támogatásban részesült volna az ír hatóságoktól kapott feltételes adómegállapítás lehetőségével.

Az FC Barcelona ügyében a legutóbbi fejlemény a bírósági döntést megelőző főtanácsnoki indítvány, mely szerint a csapat speciális adójogszabályok alapján részesült állami támogatásban Spanyolországtól.

A Európai Unió Bírósága több esetben nem értett egyet a Bizottság megállapításaival. Az ilyen esetek legfőbb példái éppen a Vodafone és Tesco magyar vonatkozású esetei.

Ebbe a sorba illeszkedik a magyar reklámadó ügye is, amely a főtanácsnoki indítvány szerint nem minősül állami támogatásnak csak amiatt, hogy az adó progresszív jellege bizonyos piaci szereplőket előnyösebb helyzetbe hozott 

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere, aki szerint az ilyen eljárások az elmúlt évtizedben az agresszív adótervezés elleni uniós fellépés legfőbb eszközei voltak, ám ez a súlypont a jövőben eltolódhat a digitális üzletek adóztatása és egy nemzetközi minimumadó bevezetése felé.

(Borítókép: Az Európai Bizottság épülete. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)