Fontos eszköze a nemek közti, itthon még mindig jelentős bérszakadék felszámolásának, ha a munkaadók közzéteszik, hogy náluk a különböző pozíciókban ki mennyit keres. Az Amnesty International Magyarország nőnapi kampányához csatlakozva most 25 hazai munkáltató vállalta, hogy nyilvánosságra hozza a béreket.
Nőnap alkalmából két kedves csillámos tulipános poszt között évek óta egyre következetesebben szólnak a hangok a közösségi médiában, hogy köszi, jólesik a virág, de mellé jólesne még néhány apróság. Köztük például olyan kis ez meg az, mint a nők és a férfiak társadalmi, gazdasági egyenlősége. Ezen belül is a nemek közti bérszakadék sürgős felszámolása is a kívánságlista gyakori eleme, főleg azok után, hogy az említett egyenlőtlenségi állandó még mindig 12 százalék.
Erre tett most nagyszabású kísérletet itthon az ismert nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International hazai kirendeltsége. A mai nappal induló, Egy lépéssel közelebb elnevezésű nőnapi kampányuk keretein belül eddig több mint 25 multinacionális, valamint magyar tulajdonú nagyvállalatot, kisebb céget, valamint önkormányzatot vettek rá arra, hogy hozzák nyilvánosságra a bértábláikat. Persze nem egyesével, hanem leginkább nemek és munkakörök szerinti bontásban.
Az eddig csatlakozó szervezetek:
Az, hogy munkáltatóként eddig ilyen sokan vállalták, hogy nyilvánosságra hozzák a béradatokat, egy másik perspektívából nézve azt is jelenti, hogy mától itthon több mint 50 ezer ember dolgozik olyan cégeknek, valamint önkormányzatoknak, amelyek elkötelezték magukat a bérszakadék megszüntetése mellett. Ezzel pedig nem csupán fontos emberi jogi alapelvek érvényesülnek, az átláthatóság nagyban hozzájárul a versenyképességhez, például a munkavállalók megtartásához is
– mondta az Indexnek Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
Vig Dávid hozzáteszi, amikor arra buzdítják a munkaadókat, hogy egy meghatározott módszer alapján tegyék közzé a béradataikat, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy láthatóvá váljon maga a probléma, az, hogy igenis van probléma. Miközben hiába értik félre gyakran, a cél távolról sem az, hogy kevesebb legyen a férfi bizonyos szektorokban vagy adott pozíciókban. Ahogy az Amnesty International és kezdeményezése a férfiak fizetését sem szeretné csökkenteni.
Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a magyar nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátránya az átlagos bruttó béreket nézve 12 százalék volt. A Központi Statisztikai Hivatal a havi bruttó átlagkeresetet alapul véve ennél jelentősebb arányt mutatott ki: míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Vagyis a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét. Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk. A nők és férfiak bére közti eltérés ráadásul az életkor előrehaladtával egyre növekszik, ami végül jelentős nyugdíjszakadékhoz is vezet.
Amint látszanak a fizetések, és velük együtt a különbségek, azaz megteremtődik a transzparencia, a párbeszéd is elkezdődhet arról, hogy mi mindent lehet tenni azért, hogy eltűnjön a nemek közti bérszakadék. Illetve általánosságban nagyobb legyen az egyenlőség egy munkahelyen.
Emellett az Amnesty International Magyarország középtávon egy olyan jogszabályban, jogszabályi környezetben is gondolkodik, amelyik például kötelezné a cégeket, önkormányzatokat, hogy bizonyos létszám fölött hozzák nyilvánosságra a béradatokat.
A Spar Magyarország kommunikációs vezetője, Maczelka Márk az Indexnek elmondta, még tavalyi vállalásaik egyike, hogy a nagyobb létszámú munkaköröknél közzéteszik a nemek közti béradatokat, hogy ennyivel is hozzájáruljanak a bérszakadék felszámolásában, valamint példát mutassanak, elsősorban a kiskereskedelmi szektor további szereplőinek.
Mutatjuk is, hogy a kampány hogyan fest a gyakorlatban. A cégek közül a Spar megmutatta az adatait az Indexnek, amelyekből többek között kiderül, hogy
(Borítókép: Robert Alexander / Getty Images)