A koronavírus-járvány miatt született európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezete szerint az uniós tagállamok élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy egy évvel elhalasztják az egységes elektronikus beszámolási formátum (ESEF) használatának bevezetését. Így tett Magyarország is, ahol a tőzsdei cégeknek a 2021. január 1-jén kezdődött pénzügyi évre kell először alkalmazniuk az újfajta beszámolót.
Az Accountancy Europe adatai alapján az EU-tagállamok többsége már jelezte halasztási szándékát az Európai Bizottságnak, a környező országok közül például Szlovákia, Románia, Horvátország is él a halasztás lehetőségével. Érdekesség, hogy a jelenlegi információk alapján Ausztria és Németország valószínűleg nem fog élni a halasztás lehetőségével.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) dolgozta ki az új beszámolási kötelezettséget
azon cégek számára, amelyek papírjai az Európai Unió területén lévő bármelyik tőzsdére be vannak jegyezve.
A legfontosabb követelmény szerint a beszámolókhoz szükséges adatokat digitálisan, XHTML formátumban kell feltölteni. A nemzetközi számviteli előírások (IFRS) szerint készült konszolidált beszámolóknál azonban egy másik dologra is érdemes figyelni: ezeknél ugyanis egy új, a gépek által olvasható XBRL nyelvet is használni kell. Első lépésként csak az éves beszámoló elsődleges elemeit (mérleg, átfogó eredménykimutatás, saját tőke változás kimutatása, cash flow) kell jelölni egy rangsorolt, előre meghatározott ESEF szótár (taxonómia) segítségével. Az eredeti terv szerint ezt már a tavalyi évről idén készítendő beszámolóknál alkalmazni kellett volna, ám a most megjelent 1078/2021. (II. 27.) számú kormányhatározat értelmében ez az időpont egy évvel kitolódott. 2022. január 1-jétől viszont már a kiegészítő mellékletben szereplő megjegyzéseket is címkézni kell a jelenlegi információk szerint.
A halasztás lehetőséget nyújt a társaságoknak arra, hogy a jelenlegi pandémiás helyzetben az erőforrásaikat más területekre csoportosítsák, valamint időt nyerhetnek a szabályok alkalmazásának bevezetésével kapcsolatban
– mondta el Lukáts Attila, a Deloitte adótanácsadó cég felelős menedzsere, aki szerint a halasztás ellenére a felkészülést célszerű időben elkezdeni, hiszen még a nagyvállalatok körében sem ritka, hogy a beszámolási folyamat kevéssé digitalizált, a beszámolók főleg papíron vagy Excel táblázatokban, esetleg PDF fájlokban készülnek.
A felkészülés során hasznos lehet, ha egy társaság a tavalyi beszámolója alapján készít egy fájlt, amelyben meghatározza, hogy a beszámoló melyik sorához melyik címke való. A címkézés után elkészített XHTML formátumú fájlokat már lehet tesztelni, hogy ezek megfelelnek-e az ESEF szabályainak. Elkerülhetetlen a címkézés minőségének ellenőrzése is, hiszen ez lesz az alapja a későbbi elemzéseknek, arról nem is beszélve, hogy az új formátumban elkészülő éves jelentéshez könyvvizsgálati kötelezettség is kapcsolódni fog a következő évben a jelenlegi szabályok szerint – hívta fel rá a figyelmet a szakember.