Egy neve eltitkolását kérő európai bizottsági tisztviselővel jártuk körbe az unió vakcinabeszerzési és elosztási munkáját, és érintettük Gulyás Gergely vakcinás Facebook-posztját is.
Az Európai Unió tavaly nyáron 2 milliárd SARS-CoV-2-es koronavírus elleni vakcinadózisra kötött szerződést a különböző gyógyszergyártókkal, ez a szám ma 2,5-2,6 milliárd. Az Európai Bizottság (EB) „patikamérlegen” méri a tagállamoknak szánt adagokat: a közös uniós beszerzés keretében minden egyes tagállamnak ugyanannyi oltóanyag jár lakosságarányosan, illetve egyik tagállamhoz sem juthat el előbb vakcina, mint a másikhoz, legalábbis, ha a tagállamok kérik a nekik járó adagot.
Az egyes szerződések megkötésekor a tagállamok 5 napon belül élhetnek az opt-out opcióval, vagyis hogy az aktuálisan elérhető oltóanyagból ők egyáltalán nem kérnek. Biztos forrásból tudjuk, hogy eddig egyetlen kelet-európai tagország élt ezzel a lehetőséggel, de utóbb rájött, hogy botorságot csinált, és mégis rendelt. A tiszta opt-outon kívül a tagállamok kérhetik, hogy a nekik járó mennyiségnél kevesebbet kapjanak, és csak azért fizessenek. Azt a mennyiséget, melyet nem kíván lehívni a tagország, megkaphatják azok, akik viszont többet is rendelnének a nekik járó adagnál.
Itt kerül a képbe Gulyás Gergely szombati Facebook-posztja, melyben a Miniszterelnökséget vezető miniszter megvédte a kormányt a „Moderna-ügyben”. Több hazai lap, köztük az Index is írt róla, hogy furcsa módon a magyar kabinet nem hívta le a közös beszerzésből a Moderna-vakcinák „optional” kategóriába eső részét (ez és az initial, vagyis normál kategóriás mennyiség is 1,74-1,74 millió adag).
Gulyás, ahogy ő fogalmaz, a „baloldali lakájmédiumokat” okolta a dezinformálásért, s elmagyarázta: a kormány azért nem hívta le az optional mennyiséget, mert a szállítási ütem szerint csak a harmadik negyedévben érkezett volna meg, de ez késő, addigra más forrásból lesz itthon elég oltóanyag. Gulyás azt is közölte, hogy az initial kategóriás szállítmány teljes leszállítása is csak a 3. negyedévben várható, ráadásul a jelenlegi szállítások is késedelmesen érkeznek. A bizottság álláspontja szerint ez az eredeti tervekben is így szerepelt.
A szabadeuropa.hu a szállítási ütemeket firtató kérdésére azt a választ kapta az Európai Bizottságtól még januárban, hogy
a közös uniós vakcinabeszerzési program keretében Magyarország által megrendelt oltóanyagok nem »az EU-tól« érkeznek Magyarországra, hanem a gyártóktól, ezért nekünk sajnos nincs közvetlen rálátásunk a pontos szállítási menetrendre.
Gulyás Gergely állítja, Brüsszel igenis pontosan látja a menetrendet, igaza alátámasztására pedig kitette oldalára a Moderna-szerződés szállítási ütemre vonatkozó részét, és feltette a kérdést, „vajon miért hazudott Brüsszel az internetes lapnak”?
Az ügyben megkerestük az Európai Bizottság egyik tisztségviselőjét, aki neve eltitkolását kérve nyilatkozott nekünk. Azért őt szólaltattuk meg, mert a hivatalos csatornákon keresztül sokkal kevesebb érdemi információt tudtunk volna kicsalni az ügyben. Először is rögzítette: senkinek, így Gulyás Gergelynek sincs lehetősége rá, hogy a Modernával kötött uniós szerződés bármely részletét nyilvánosságra hozza, ugyanis a megállapodást ismerők kezét megköti a titoktartási kötelezettség.
Rögtön tegyük hozzá, a Gulyás által közölt táblázat elmosódott, nem minden cellája látszik, de abból a szempontból ez mindegy, hogy volt-e joga közzétenni, vagy sem. A vakcinaszerződések szigorú titoktartási kötelezettséget rónak a bizottságra és a tagállamokra is, ezek védik a cégek üzleti érdekeit, akik egyszerre számos országgal állnak tárgyalásban. Ezt megerősítette az Indexnek az Európai Bizottság szóvivője, Stefan de Keersmaecker is, aki azt mondta,
bár tagállamok politikusainak Facebook-posztjait nem kommentálhatja, de a bizottság és a gyártók közötti vakcinaszerződések szigorúan bizalmasak, az EB ehhez tartja magát.
Az unió már több cég szerződését közzétette a vállalatokkal egyetértésben (például az AstraZenecáét és a CureVacét), de a Modernáét még nem. A nyilvánosságra hozott dokumentumokban, a cégek kereskedelmi érdekeire hivatkozva, egy csomó rész ki van satírozva, köztük a szállítási ütemterv is. Tudomásunk szerint a Moderna és a bizottság épp azon munkálkodik, hogy a szerződés azon részeit, amelyek nem sértik a cég üzleti érdekeit, nyilvánosságra hozzák, viszont úgy tűnik, hogy Gulyás beelőzte őket.
Az Európai Bizottság azt látja, hogy a gyártók milyen ütemezés szerint szállítanak az egyes negyedévekben, már ha valóban tudják tartani a cégek a szerződésben vállaltakat. Az EB azt is kéri a gyógyszergyáraktól, hogy küldjék el heti bontásban is, hogyan alakulnak a szállítások. Ám ez utóbbit a bizottság nem látja jóval előre, csak nagyjából 2-3 héttel a következő tervezett szállítmány érkezése előtt.
A gyártók arra hivatkozva nem küldik el 2-3 hónapra előre a pontos menetrendet, mert ők sem ismerik ennyire előre.
Nonstop termelnek, és a legkisebb leállás (például egy alapanyag késve érkezik, egy gép elromlik) is csökkent dózisokhoz vezet. Nincs raktárkészlet sem, amit előállítanak, azonnal szállítják, így nincs a rendszerben puffer, ami nehézzé teszi a pontos előrejelzést. Erről ezen a meghallgatáson beszéltek bővebben a gyártók.
A Európai Bizottság Szabadeuropa.hu-nak küldött válasza ebben a kontextusban tehát leginkább azt jelenthette, hogy bár a szerződésben ott vannak a megadott negyedévre ígért mennyiségek – ahogy ez a Gulyás Gergely által közzétett táblázatból is kitűnik –, a korábbi tapasztalatokból kiindulva (ilyen az AstraZeneca által a szerződéshez képest csökkentett mennyiségű szállítása) a bizottság nem akar több hónapra előre ígérgetni, arra vállal garanciát, amiben a tagállam és a gyártó 2-3 hétre előre meg tud állapodni. A kritikusoknak, például Gulyás Gergelynek viszont ezen a ponton abban igazuk van, hogy egy jogilag érvényes – az unió és a gyártó között megkötött – szerződésben olyan számok szerepeljenek, melyre valóban garanciát is tud vállalni a gyógyszergyártó.
Forrásunk tett egy érdekes felvetést is az ügy kapcsán: vajon Dánia és Németország Magyarországhoz hasonlóan miért nem mondja le a harmadik és negyedik negyedévre várt szállítmányokat a közös beszerzésből? Nekik ugyanúgy rendelkezésre állhat addigra a megfelelő mennyiség, és akár le is mondhatnának róla. Döntésük hátterében egy olyan stratégia is állhat, hogy
berendelik a „feleslegesnek” tűnő mennyiséget, és ha addigra a gyártók kifejlesztenének az új variánsok ellen hatékonyabb oltóanyagot, a meglévő fel nem használt – egy új mutáns ellen hatástalannak bizonyuló – készletüket be tudnák cserélni az új vakcinákra.
Az orosz Szputnyik V vakcináról az európai gyógyszerfelügyelet egyik vezetője a minap azt mondta egy talkshow-ban, várjanak a tagállamok az engedélyezésével, mert nincs még minden rendben a törzskönyvi dokumentációjával.
Magyarország viszont épp az unió hatályos rendelete alapján adott saját hatáskörében vészhelyzeti engedélyt a Szputnyikra, sőt már a csehek és a szlovákok is használják az oltóanyagot. Forrásunk úgy látja, az EMA-vezető inkább szakmai véleményt mondhatott, nem hivatalos álláspontot közölt, az Európai Bizottság ugyanis továbbra sem szab gátat, hogy tagállami hatáskörben jóváhagyást kapjon nem uniós beszerzésű vakcina.
(Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó, a felújítás alatt álló Bánffy-palotánál 2020. november 28-án. Fotó: Kiss Gábor / MTI)