A magánegészségügyben itthon sok az erős szereplő, mindenki növekedni szeretne, és már ma is komoly verseny folyik a páciensekért, az orvosokért és a szakdolgozókért egyaránt. Ennek ellenére a magánszférának nem érdeke az állami kórházak kiürítése. Ők is erős közegészségügyet szeretnének.
A koronavírus-járvány harmadik, minden eddiginél agresszívebb hullámának elszabadulásával párhuzamosan március első napjaiban többezres nagyságrendben hagyták el orvosok és ápolók a hazai állami egészségügyet. Ők azok, akik nem fogadták el a március 2-től megváltozó feltételeket, így nem írták alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, amely beléptette volna őket az új rendszerbe.
Az állami egészségügy új operatív csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) március 2-án még azt állította, hogy összesen 5500-an távoztak, azaz a 110 ezer állami egészségügyi dolgozó 95 százaléka szignózta a szerződést. Majd egy nappal később az OKFŐ már némileg magasabb arányról, 96,3 százaléknyi dolgozóról beszélt, aki úgy döntött, hogy belép az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba.
Azóta az Index, ugyan nem hivatalos, mégis megbízható szakmai forrásból kiderítette, hogy
az állami rendszerből most távozók jelentős része, 70-75 százaléka egészségügyi szakdolgozó, például műtői szakasszisztens, ápoló, mentőtiszt vagy épp laborvezető.
(A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara már március 2-án anonim kérdőíves kutatást indított közalkalmazottként munkát vállaló tagsága körében.)
A szakdolgozókat tömörítő, tekintélyes tagsággal bíró érdekvédelmi szervezet kutatásából az is egyértelműen kiderült, hogy a közegészségügyből a hónap elején kiszállók harmada a magánegészségügyben szeretne elhelyezkedni. (Az orvosok további terveiről egyelőre nem tudunk.) Így ezen a ponton joggal felmerül, hogy mennyire egyeznek a valósággal a karrierről és a továbblépésről alkotott elképzelések.
Éppen ezért az Index felkereste a nagyobb magánegészségügyi központok vezetőit, hogy van-e elég kapacitásuk, milyen arányban tudják foglalkoztatni az állami egészségügynek március elejével hátat fordító kollégákat.
Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center (RMC) vezérigazgatója elmondta, orvosból jelenleg száznál is többen dolgoznak náluk, hatvan különböző szolgáltatási területen. Ennek ellenére folyamatosan keresik, várják a jól képzett szakembereket. Pláne, hogy 2019-ben a MedLife, a régió egyik legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatója többségi tulajdonrészt szerzett az RMC-ben, amely számukra jelentős terjeszkedési potenciált jelent.
Azon túl, hogy igenis szükség lesz orvosokra és más egészségügyi szakemberekre a bővítéshez, az RMC vezérigazgatója kiemeli, a toborzás náluk nem ész nélkül, hanem megfontoltan és szervezetten történik.
Leginkább azért, mert pontosan tudják, hogy
súlyos problémákat okozhat a pácienseknek, ha az állami rendszerben nem lesz elegendő orvos, szakszemélyzet, aki ellátná őket.
Lancz Róbert,a Doktor24 cégcsoport vezérigazgatója is úgy véli, a magánszolgáltatóknak nem célja és nem is érdeke, hogy kiürüljenek az állami kórházak. Ők szintén pusztán kiegészítői szerepet szánnak maguknak a rendszerben a közegészségügy mellett.
Aki mégis úgy döntött, hogy maga mögött hagyja az állami szférát, annak a kollégának európai viszonylatban is versenyképes munkakörülményeket tudunk biztosítani. Több orvoskolléga is csatlakozott hozzánk az elmúlt időszakban, akik a külföldi praxis folytatása helyett minket választottak
– emelte ki Lancz Róbert, aki azt is elárulta, hogy náluk szintén folyamatos a fejlesztés és a bővítés. Heteken belül nyitják meg legújabb budai magánkórházukat, és onnantól összesen nyolc műtőben, hetven kórházi ágyon és csak a fővárosban több mint ötven rendelőben, több mint ötszáz dolgozóval látják majd el az ügyfeleiket.
Papik Kornél mindezt úgy fogalmazta meg, hogy az általa irányított Dr. Rose Magánkórház nem az állami egészségügy gyengülésére építi a működését, hanem a szolgáltatásaik színvonalára, illetve arra, hogy olyan minőséget nyújtsanak, amiért a páciensek hajlandók a zsebükbe nyúlni.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy jól működjön a hazai közfinanszírozott egészségügy, mert a társadalombiztosítással rendelkező betegek ellátása alapvetően az állam feladata. Ezért bízunk abban, hogy az egészségügyi dolgozók nagy része megtalálja a számítását az új rendszerben, de ehhez a szakmai szervezetek bevonásával még pontosítani kell a részletszabályokat, és minden intézkedéssel éreztetni kell az egészségügyi dolgozók megbecsülését
– hangsúlyozza Papik Kornél.
A Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója hozzáteszi, 300 fős csapatukat szívesen bővítik további kollégákkal. Ettől függetlenül ők is óvatosan bővítenek, mert mint mondja, sok a piacon az erős versenytárs, mindenki növekedni szeretne, és már ma is komoly verseny folyik a páciensekért, az orvosokért és a szakdolgozókért egyaránt.
A Wáberer Medical Center is a folyamatosan bővülő magánszolgáltatók egyike, jelenleg 250 fő dolgozik a központjukban, náluk most elsősorban a szolgáltatási paletta színesítése van terítéken. Éppen ezért folyamatosan jelentkeznek hozzájuk különböző specialisták, szakorvosok, ahogy a páciensek közül is egyre többen veszik igénybe a szolgáltatásaikat.
Mári Róbert ügyvezető igazgató arra számít, hogy a betegek, akik megtehetik, még nagyobb arányban fordulnak majd a magánszolgáltatókhoz, köztük hozzájuk is, legyen szó műtétekről vagy járóbeteg-szakrendelésekről.
(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Christopher Furlong/Getty Images)