Az Egyesült Államok eddig nem sok mindennel büszkélkedhetett, ha a koronavírus-járvány került szóba. A legtöbb fertőzött és a legtöbb halott is innen származik, és az adatok akkor sem túl fényesek, ha az ország lakosságának arányában nézzük őket. 

Az országban a januári tetőzéshez képest jelentős visszaesést mutat az új esetek és a napi halálozások száma is, és ezek most már, úgy tűnik, tartós tendenciák, nem csak ingadozásokat jelent. Hatalmas országról van persze szó, amelynek tagállamai között sokszor az EU tagországainál is nagyobb különbségek lehetnek. Érdemes azonban tüzetesebben is megvizsgálni Arizonát, amely egy Magyarországgal nagyjából azonos népességű állam.

Arizona legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, a Banner Health adatai szerint a pozitív tesztek aránya a januári nagyjából 25 százalékról mostanra 6 százalék körülire esett vissza, és a fertőzések reprodukciós rátája jelenleg 0,6 körül áll, ami azt jelenti, hogy minden fertőzött egynél kevesebb embernek adja tovább a vírust, vagyis az esetszámok további mérséklődése várható. Ennek megfelelően az állam kormányzója, a republikánus Doug Doucey már döntött is a részleges újranyitásról, természetesen a helyi vállalkozók nagy örömére. De mi az, ami alapján ez az állam ilyen sikereket ért el? Van esetleg számunkra is átvehető modell? 

Az arizonai modell

Arizonában december közepén kezdődtek az oltások a Pfizer, majd néhány héttel később a Modera vakcináival. Ezekhez csatlakozott a napokban a belga Janssen és amerikai tulajdonosa, a Johnson & Johnson immáron egydózisú vakcinája. Az oltási terv alapvetően hasonló a magyarhoz, de a lebonyolítás más. Mások a vakcinák is. Az államban, ahogyan az USA többi államában sem, nem érhető el az AstraZeneca, és természetesen a Szputnyik V, illetve a Sinopharm-oltás sem. A védőoltások beadását három fázisban végzik, amelyek közül az elsőnek további három alfázisa van. Az ún. 1/A fázissal indult az egészségügyi dolgozók és az idősek otthonában lakók, illetve az ott dolgozók beoltása.

Ebben a fázisban a legtöbb ilyen intézmény maga szervezte meg az oltásokat. Közvetlenül utánuk következtek az 1/B fázisban a tanárok, rendfenntartók, és 75 évnél idősebb korúak, illetve egyéb, „nélkülözhetetlen” munkakörben dolgozók. Ide tartoznak például az élelmiszeriparban tevékenykedők. Emlékezetes, hogy a járvány elején néhány húsüzemben nagyobb gócpontok alakultak ki, amelyek egy ponton veszélyeztették az élelmiszer-ellátás folytonosságát. Az 1/C fázis a fertőzés súlyos kimenetele szempontjából magas rizikójú csoportok bevonásával egészül ki. Nagyjából itt tart most Arizona, a megyék között kisebb-nagyobb eltérésekkel.

Ez a szám jelenleg napi nagyjából 51 000 beadott oltással nő. A lebonyolítás is érdekes: kezdetben hatalmas oltópontokat hoztak létre, például a legnagyobb kórházak, illetve stadionok parkolóiban, ahol a nővérek a sorban álló autók között járkálva oltották be az autókban ülőket, nagyjából egy gyorséttermi drive through rendszerhez hasonlóan. Ezzel el lehetett kerülni a nagyobb tömegek zárt helyben való gyülekezését és az utcán történő sorban állást is.

Az államban a legtöbbet a Pfizer vakcinájából adtak be, amely, egyre inkább úgy tűnik, hogy megvéd a brit és a brazil variáns vírus ellen is. Az erre vonatkozó tanulmány a New England Journal of Medicine, vagyis a földkerekség egyik legmagasabban rangsorolt és az orvosi szakma által leginkább elismert szaklapjának tegnapelőtti számában jelent meg. Most, a második fázis kezdetén, az oltások beadásába beszálltak a helyi szupermarketek területén levő gyógyszertárak is, ahol előzetes időpont alapján, immáron az egydózisú Janssen–Johnson-vakcina is elérhető. 

(Borítókép: Emberek felsorakoznak autóikkal egy arizonai oltópontnál 2021. február 11-én. Fotó: Courtney Pedroza / Getty Images Hungary)