Egyre több fiatal képes pénzt félretenni, ráadásul a megtakarítások értéke is nőtt – derül ki az Állami Számvevőszék több egyetemmel közösen, így a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a Szent István Egyetemmel, a Gál Ferenc Egyetemmel és a Budapesti Metropolitan Egyetemmel készített felméréséből, amely a felsőoktatásban tanuló, 18–35 év közötti fiatalok pénzügyi tudását, tudatosságát és műveltségét veszi górcső alá.
A kutatást 2013 után készítettek el ismét, és a friss eredményekből kiderül, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje nem változott a hallgatók körében az elmúlt évek során. Továbbra is a férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismeretet tanuló hallgatók rendelkeznek magasabb tájékozottsági szinttel, valamint azok, akik hosszabb időt töltöttek külföldön.
Érdekesség, hogy
sokan túlbecsülik a pénzügyi tudásukat, az ÉnképIndex alapján a hallgatók 38,6 százaléka ebbe a kategóriába esik,
míg 10,37 százalék alulbecsüli tájékozottságát. Ezek túlzott kockázatvállaláshoz vagy éppen óvatossághoz vezethetnek, így könnyedén előfordulhat, hogy megalapozatlan pénzügyi döntéseket hozhatnak. A hallgatók kicsivel több mint fele viszont valósan ítéli meg tudását, ami jelentős javulást mutat, 2013-ban ugyanis a fiatalok csak 20 százaléka látta olyannak a tudását, mint amilyen a feladatok alapján valójában volt.
A kockázatkerülés viszont pénzügyi tudástól függetlenül jellemző – nagyjából 80 százalékos az arány –, ami érthető a jelenlegi pandémiás helyzetben.
Ilyenkor jóval magasabb a hajlandóság a tartalékolásra, mert egy-egy rossz pénzügyi döntés nagyobb kockázattal járhat most, és sokan tartanak a holnaptól, attól, hogy esetleg elveszítik a munkájukat.
Ugyanakkor az indokolatlanul alacsony kockázatvállalás azt is eredményezheti, hogy a hallgatók nem mernek vállalkozóvá válni, illetve olyan, pénzügyeket érintő tranzakciókat indítani, amelyek növelhetnék a jólétüket.
Bár a fiatalok rövid, közép- és hosszú távú pénzügyi terveket is készítenek, a jövedelem szintje és a megtakarítás keveseknek nyújt lehetőséget a hosszú távú célok megvalósítására, éppen ezért a többség a rövid távú megtakarítási formákat részesíti előnyben.
Ami a jövedelmeket illeti, a fiatalabbak és a nők helyzete elmarad az idősebbekétől és a férfiakétól,
viszont a 2013-as adatokhoz képest nőtt azoknak az aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, és a megtakarítások átlagértéke is emelkedett.
A kutatás szerint tehát a pénzügyi tájékozottság szintje nem változott, a hallgatók viszont magabiztosabbak lettek, valamint fontosnak tartják a megtakarítást, és biztonsági tartalékképzésre gyűjtenek. A tudásszint és a kockázatkezelő képesség fejlesztése azonban továbbra is fontos, ehhez nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek oktatására, valamint gyakorlati alkalmazására és a befektetési, vállalkozási ismeretek oktatására is.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Diákok Brazíliában. Fotó: Mauro Pimentel / AFP)