Közzétették a szerdai Magyar Közlönyben az úgynevezett rozsdaövezetek kialakításáról szóló részleteket. A kormányhatározat magában foglalja, hogy milyen vizsgálatoknak kell megelőznie ezen városon belüli átmeneti zónák, a rozsdaövezeti akcióterületek kialakítását, továbbá meghatározzák a döntési jogköröket is.
A rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásával kapcsolatos döntések kormányzaton belüli előkészítésének rendjéről címmel jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben a kormány 1107/2021. (III. 10.) számú határozata.
A bejelentésre sokan vártak, hiszen arról szóltak a hírek, hogy 2020 szeptemberében megjelenhet a kormányrendelet, amelyben a fővárosban és a többi helyszínen is kijelölik a rozsdaövezeti területeket, de egészen mostanáig nem történt a területen előrelépés.
A közlönyből az derül ki, hogy a rozsdaövezetek kialakítása előtt, a „kormány döntésének megalapozása érdekében” minden esetben előzetes vizsgálatot kell tartani. Itt több dolgot is megnéznek, így azt is, hogy egyáltalán szükség van-e további vizsgálatokra, vagy eleve alkalmatlan a terület arra, hogy elinduljon a felmérés az akcióterületté alakítás érdekében. „Azonosítható-e olyan ok, amely a kijelölhetőséget, illetve a további előkészítést további vizsgálat hiányában is kizárja” – olvasható a határozatban.
A felelős miniszter előzetesen megvizsgálja többek között azt, hogy „melyek a terület jövőbeli hasznosításának céljai, melyek a területtel kapcsolatos fejlesztési elképzelések – különös tekintettel a zöldinfrastruktúra-hálózatban betöltött és tervezett szerepére vonatkozóan –, azok megfelelnek-e a törvényben foglalt céloknak, a fejlesztési elképzelések megvalósítása magában foglalja-e legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás megvalósítását, és a kezdeményezés a részletes vizsgálat megkezdéséhez – a részletes vizsgálatra megállapított szempontok figyelembevételével – elegendő adatot tartalmaz-e”.
Összefoglalva: lehet-e egyáltalán az adott terület azonnali rozsdaövezeti akcióterület vagy közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület, ha nem, és a kezdeti kritériumoknak sem felel meg, akkor nem is vizsgálják tovább.
Az előzetes vizsgálatot aztán – a kormányhatározat szerint – részletes vizsgálat követi, „a részletes vizsgálatot a miniszter folytatja, és készíti elő az anyagot a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszter által kijelölt egy-egy személy részvételével működő öttagú Rozsdaövezeti Bizottság részére, amely állást foglal a kezdeményezéssel kapcsolatban. A bizottság elnöke a miniszter által kijelölt személy”.
A vizsgálat kiterjed többek között arra, hogy a rozsdaövezeti akcióövezetnek szánt területen korábban
Vizsgálni kell továbbá a terület tulajdonjogi és használati jogosultsági viszonyait, azt, hogy „a kezdeményezés elbírálása időpontjában milyenek a környezeti állapotok”. Ki kell értékelni a területen „a hátrahagyott környezeti terhek vagy környezetkárosodásokat”, valamint meg kell vizsgálni, hogy – ahogy fogalmaznak – a területet jellemzi-e tartós környezeti kár.
A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésénél azon túl, hogy be kell mutatni a tervezett területhasználatot és a fejlesztési elképzeléseket, érdekes részlet az is, hogy meg kell nézni azt, hogy a rozsdaövezet a kijelölésével megfelel-e és összhangban van-e az állami és önkormányzati tervekkel, a városzöldítésre irányuló tervekkel.
Mint ismeretes, Karácsony Gergely főpolgármester március 6-án mutatta be Budapest 2027-ig tartó fejlesztési dokumentumát, a stratégiában a rozsdaövezetek „új élettel megtöltése” többször is visszaköszön, így például a pesti fonódó villamos esetében: ez ugyanis áthalad több barnamezős területen, összekapcsolva őket a város többi részével. Mint a dokumentumban olvasható, szintén része a terveknek a rakpartok megújítása, gyalogos- és kerékpáros-barátabbá tétele, illetve általánosan a zöldfelületek bővítése, az évtized végére fejenként plusz egy négyzetméter zöldfelülettel lesz gazdagabb minden budapesti. „Az igazán jó várospolitika nem a presztízsberuházásokról szól, hanem az emberekről: arról, merre vezessen a sétány egy parkban, milyen legyen a csúszda egy játszótéren, hogyan mentsünk meg és milyen funkcióval ruházzunk fel egy menő raktárépületet a rozsdaövezetben” – fogalmazott a városvezető a stratégia bemutatásakor.
A rozsdaövezetek olyan területek, amelyek egykor a város szélén voltak, majd a növekedéssel a belváros és a külső kerületek közötti átmeneti zónává váltak át. Ezeken a területeken egykor ipari tevékenységek folytak, közlekedési létesítmények, nagy raktárak, régi lakóházak, intézmények álltak, ám később elhagyatott, lepusztuló, gondozatlan, esetleg szennyezett területekké váltak. Csakhogy jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek, autóval, közösségi közlekedéssel könnyen elérhetőek, ezért ha fejlesztésre alkalmassá tudják tenni, akkor nagy lehetőségek rejlenek benne lakások, irodák, üzletek, parkok létesítésére.
(Borítókép: Waterfront City néven új városrész épül a főváros III. kerületében a régi Óbuda egyik lebontott üzemének területén a Folyamőr utca, a Miklós tér és a Bogdáni út által határolt öthektáros területen. Képen a megmaradó, átépítésre kerülő régi épület az alapozó földhányások közt. Fotó: MTVA / Bizományosi: Jászai Csaba)