Milyen fúrásokat terveznek Őriszentpéter környékén? Néhány helyi lakos attól tart, hogy olajkutat létesítenének a lakóházuktól nem messze, nem beszélve az óriási kamionforgalomról, így az ingatlanuk elértéktelenedhet.

Az Őrségben, ahogy az elmúlt közel 60 évben, most is földgáz után kutatunk. Az ötvenes évek óta termelünk ki földgázt ezen a területen, és egyszer sem találtunk kőolajat. Ma is 5 működő gázkutunk van a területen, mindegyik biztonságos, környezetkárosító hatásuk nincs. Amennyiben egy kutatófúrás sikeres, a környékbeliek mindössze egy kisebb betonlapot és egy úgynevezett karácsonyfát (kútszerelvényt) látnak, az egész építmény nem nagyobb, mint egy szennyvízátemelő, ami szintén előfordul települések határában.

Szó sincs arról, hogy egymást váltanák itt a kamionok, hiszen a gázt föld alatti vezetékeken szállítjuk el,

a működő kutakat naponta csupán egyszer ellenőrzik a kollégáink. Teherautó-forgalomra rövid ideig, a kútfúrás előkészítése és a fúrást követő tereprendezés alatt kell számítani, ami összességében egy-két hónapig tartana.

Mikor indulhatna el a fúrás?

Földgázt szeretnénk kitermelni, hogy biztosítsuk a lakosság fűtési szükségleteit, hiszen jelenleg minden második magyar háztartás földgázzal fűt. Ezenfelül nemzetgazdasági kötelességünk, hogy a Mol biztosítsa a földgázt a lakosságnak, hogy az ország energiafüggetlen lehessen. A kutatás előkészítésének folyamata még 2017-ben kezdődött, amikor elnyertük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyilvános pályázatát, ami lehetővé tette, hogy kutatófúrást indítsunk a területen. Most az egyik lehetséges fúrási pont engedélyeztetési folyamatának legelején járunk. Éppen ezért még semmilyen munkálatot nem kezdtünk el, mindössze terepszemlén voltunk a területen, amelyen az Őrségi Nemzeti Park munkatársai is részt vettek. 

Emellett egy előzetes konzultációs anyagot nyújtottunk be az illetékes Vas Megyei Kormányhivatalnak. A környezetvédelmi és természetvédelmi főosztály dönt majd arról, hogy a projekt megfelel-e a szigorú környezet- és természetvédelmi előírásoknak. Várjuk a döntést, de annyit elmondhatok, hogy mindig, minden szabályt betartunk, különös tekintettel a környezetvédelmi előírásokra. Egy gázkút fúrási munkálatai a terület előkészítésével, azaz a fúrási pont és az oda vezető, megerősített út kialakításával és az utólagos tereprendezéssel együtt nagyjából három hónapig tartanak.

Ez nyilván zajjal jár.

Maga a kútfúrás – ami körülbelül egy hónapig tart – igen. Ebben az időszakban védőfallal csökkentjük a zajszennyezést, a jelentős hangforrásokat a lakóterületektől lehető legtávolabbi pontra helyezzük, és odafigyelünk a természetre: egyetlen fát sem vágunk ki. A tervezett őrségi gázkút Natura 2000-es területen fekszik, ez azt jelenti, hogy a beruházás során fokozott figyelemmel és óvatossággal kell eljárnunk. A hatóságoktól például kapunk egy időablakot a kutatási tevékenységhez, hogy azzal semmiképpen se zavarjuk a madarak fészkelését vagy költését, azonban ezzel párhuzamosan a lakossággal is egyeztetünk, hogy mindez a legmegfelelőbb időpontban történjen.

Egy hatástanulmányban az olvasható, hogy „a tervezett mélyfúrás építése zajvédelmi szempontból nem felel meg a zajvédelmi követelményeknek”. Ugyanebben a tanulmányban az is szerepel, hogy ez 15 ingatlant érint Galambosszeren. Ha ez valóban így van, egyáltalán hogyan kaphatna engedélyt a Mol a fúrásra?

Arra törekszünk, hogy a munkálatok a helyi közösségeket és lakóhely-tulajdonosokat ne zavarják, ezt tettük Szegeden is 2018-ban. A zajvédő falat a fúrást kivitelező cég előzetes hatástanulmányai alapján építjük meg, pontosan azért, hogy tartani tudjuk a jogszabályokban meghatározott határértékeket. Egy ilyen, a fúrás idejére ideiglenesen felépített zajvédő fal általában 4 méter magas, és jelentősen tudja csökkenteni a legnagyobb zajhatásokat, de ezt mérésekkel is folyamatosan ellenőrizzük. Hangsúlyozom, az előkészületi fázisban járunk, és az Őrségben is több fúrási pontra tettünk javaslatot. Ez azt jelenti, hogy van más opciónk is, távolabb a lakóházaktól, egy forgalmas út mentén. 

A tervezett fúrás ellen petíció is indult, amelyet csütörtök délutánig több mint 27 ezren aláírtak. A helyi lakosokkal egyeztettek a tervezett fúrásról?

A nemzeti parkkal, az önkormányzattal és az illetékes hatóságokkal már megkezdtük az egyeztetéseket. Szeretnénk a lakossággal is párbeszédet folytatni, hogy megismerhessék a tervezett projekt részleteit, azonban a jelenlegi pandémiás helyzetben fizikailag nem tudunk lakossági fórumot tartani, de amint lehetséges lesz, megtesszük. Addig is online konzultációt kezdeményezünk a helyi lakosokkal, és igyekszünk minél több emberrel kapcsolatba lépni, beleértve a hatóságokat és a helyi önkormányzati vezetőket, minél több véleményt meghallgatni. Egyszerre kell vizsgálnunk a környezeti és a társadalmi hatásokat, ráadásul a szokványos engedélyeztetési eljárásoknál jóval több kritériumnak kell megfelelnünk. Éppen ezért kezdeményeztük a szüneteltetést. A kérelmet mi adtuk be, de a hatósági jóváhagyás tette hivatalossá.

Hol fúrnak még az Őrségben?

Az 50-es években fedeztük fel az Őri-Bajánsenye mezőt. Őriben 6 kutat fúrtunk, ezekből 4 jelenleg is termel gázt, napi mintegy 50 ezer köbmétert. Tavaly 11 millió köbmétert termeltünk ki csak ezekből a kutakból, ami egy háztartás átlagfogyasztásával számolva (évi átlagosan 2000 köbméter), nagyjából 5500 család egész éves gázfogyasztását biztosítja.

Jelenleg hány ilyen kútjuk üzemel Magyarországon?

Közel 300 aktívan és biztonságosan működő hasonló gázkutunk van, azonban ezek száma a kitermelt gáz csökkenésével egyre kevesebb lesz. A Mol az általa kitermelt gázmennyiséggel 2013 óta jelentős mértékben járul hozzá a kedvező árú, rezsicsökkentett gáz biztosításához. Ahhoz, hogy ezt a folyamatos gázigényt biztosítani tudjuk, a folyamatosan csökkenő gázkészletünk mellett kutatásokat kell végeznünk. 

Országos szinten a magyarországi kútjaik mit jelentenek az energiaellátás szempontjából? Az így kinyert gáz miként mérhető a magyar éves földgázigényhez?

Ha csak a tavaly lefúrt gázkútjaink termelését nézzük, akkor mintegy 50 ezer család egész évi gázellátásáról tudunk ezekkel gondoskodni hosszú távon. 

Magyarországon minden második háztartás földgázzal fűt, ebből a Mol fedezi a lakosság gázszükségletének 50 százalékát.

Hazai forrásból, magyar munkaerővel. Néhány hete adtuk ki frissített, „2030+ Shape Tomorrow” elnevezésű stratégiánkat, amellyel előkészítettük a cég zöld transzformációját: úgy szolgáljuk ki a növekvő energiaszükségletet, hogy közben fokozatosan megteremtjük a karbonsemleges jövő feltételeit. Már a következő öt évben 310 milliárd forintot fogunk költeni például a körforgásos gazdaság fellendítésére.

(Borítókép: Mol üzemanyagtöltő állomás a XVIII. kerületi Puskás Ferenc utcában, 2020. július 26-án. Fotó: Róka László / MTVA)