Index Vakbarát Hírportál

Az első magyar bankjegy is a szabadságharcnak köszönhető

2021. március 15., hétfő 21:11

Csupán egy évig használták a Kossuth-bankókat, amelynek a birtoklásáért a szabadságharc leverését követően börtön is járt. Az első magyar kormány pénzügyminisztere azonban nem adta fel, és amerikai emigrációja alatt is nyomtatta a bankókat.

A reformkori törekvések egyik legjelentősebb pontja az önálló nemzeti bank létrehozása volt, az 1848. március 15-én kitört forradalom követeléseit összefoglaló 12 pontból az egyik az önálló magyar jegybank létrehozását szorgalmazta:

9. Nemzeti Bank.

Magyarországnak ekkor nem volt önálló jegybankja – arra egészen 1924-ig kellett várni –, az ország pénzügyeit az Osztrák Nemzeti Bank szabályozta és felügyelte. A Habsburg Birodalom jegybankjaként működő intézmény a pesti forradalom után, 1848 márciusától nem bocsátott elegendő ezüstöt a magyar bankfiókok rendelkezésére, majd májustól hivatalosan is megszüntette a konvertibilitást, ezért a bankjegyek ezüstforintra váltása csaknem lehetetlenné vált. A lépés jelentősen szűkítette a Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány pénzügyi mozgásterét, és teljesen megingatta a közös papírpénzbe vetett bizalmat. Sőt,

Kossuth Lajos pénzügyminiszternek azzal kellett szembesülnie, hogy szinte teljesen üres az államkassza.

Az országot sújtó pénzhiány és az anyagi ügyletek egyszerűbb intézése érdekében a kormány – a bécsi udvar tiltakozása ellenére – elhatározta a „nemzeti bankjegy” kibocsátását, és a szükséges nemesércfedezetet megpróbálta hazai forrásból biztosítani – írja korábbi összeállításában az MTI. Kossuth Lajos az ezüstöt közadakozásból, kölcsönjegyzéssel próbálta előteremteni: a pénzügyminiszter 1848. május 23-án felhívást intézett a nemzethez, arra ösztönözve a polgárokat, hogy vásároljanak 5 százalékos kamatot biztosító kincstári utalványokat a magántulajdonban lévő Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól.

A bankjegynyomda felszerelésével és vezetésével a kormány a 12 pontot is kinyomtató Landerer Lajos nyomdászt bízta meg,

aki a szükséges gépek többségét Angliából szerezte be.

Az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte, a hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak nevezte el, mert minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet, a kétforintos Kossuth 1848. augusztus 5-én kelt hirdetménye után került forgalomba. A színe miatt „vöröshasúnak” nevezett bankót az egyforintos követte, amely októberben került forgalomba. Szeptembertől Duschek Ferenc pénzügyi államtitkár (később pénzügyminiszter) irányításával megkezdték az ötforintos, majd novemberben a honvédség költségeinek finanszírozására szánt százforintos bankók tömeges nyomtatását, a tízforintos pénzjegy 1849 márciusában került forgalomba. Volt nagyobb, 1000 forintos címlet is, azonban az már nem került forgalomba.

Csak egy év jutott a Kossuth-bankóknak

A Kossuth-bankó finom rajzolatával, színeivel, a hamisítás ellen védelmet nyújtó bankjegypapír minőségével akkoriban világszínvonalúnak számított – írja az Otpedia.

Mégis, csak alig több mint egy évig volt hivatalos fizetőeszköz: a szabadságharc végét jelentő 1849. augusztus 9-ei temesvári csata után az osztrákok mindet lefoglalták és megsemmisítették. A szabadságharc leverése után a Kossuth-bankókat a megszálló osztrák hadsereg parancsnokai több helyen nyilvánosan elégették, birtoklásukért pedig börtön járt.

Amerikában és Angliában is nyomtatták a magyar fizetőeszközt

Kossuth Lajos emigrációja alatt 1852-ben Philadelphiában is nyomtatott ki bankókat. Az Otpedia cikke szerint Kossuth Amerikában „turnéra” indult: hét és fél hónapos országos körútja során támogatókat próbált szerezni a szabadságharc eszméjének újjáélesztéséhez. Igyekezett ennek pénzügyi alapjait is megteremteni: a Kossuth aláírásával ellátott 1, 5, 10, 50 és 100 dolláros kölcsönjegyeket 1852-ben nyomtatták ki.

A később Londonban élő Kossuth az 1850-es évek végén arra számított, hogy a nagyhatalmak közötti konfliktusok mégiscsak lehetővé teszik Magyarország felszabadítását, ezért megalapította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, illetve megindította egy katonai alakulat, a Magyar Légió szervezését. Ennek pénzügyi fedezetére pedig ismét beindult a bankóprés: 1, 2 és 5 forintos címleteket nyomtattak, ezúttal Londonban. Az 1860-ban nyomott bankókon ez állt:

Ezen pénzjegy minden magyar álladalmi és közpénztárakban egy (két, öt) ezüst forint gyanánt, három huszast egy forintra számítva, elfogadtatik s teljes névszerinti értéke a közállomány által biztosíttatik. A nemzet nevében Kossuth Lajos, sk.

A Kossuth-bankó a függetlenség szimbóluma lett, eszmei értékét soha nem veszítette el.

(Borítókép:  5 forintos Kossuth-bankó, 1848 szept. 1-i kibocsátással. Fotó: Wikipedia)

Rovatok