Vírusok viharában telt az elmúlt év a magyar húsipar számára, és bár az élelmiszeripar minimálisan növekedett 2020-ban, a húsipar valamelyest visszaesett – jelentette ki A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt. A sertésszám 216 ezerrel 2,8 millióra emelkedett az elmúlt évben, viszont 2014-hez képest 300 ezerrel visszaesett. Emellett a kocalétszám is gyarapodott, méghozzá öt százalékkal 163 ezerre. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatójukon, ahol arról is beszélt, hogy az idei évet a bizonytalanság jellemzi a húsipar számára.
A magyar húsipar teljesítménye 915 milliárd forintnál is több volt, ezen belül a húsfeldolgozás és tartósítás meghaladta a 349, míg a hús- és baromfihús készítmények gyártása a 218 milliárd forintot – közölte Éder Tamás. Ugyanakkor
maradt el 2019-hez képest, a húságazat teljesítménye pedig összességében 5,8 százalékkal esett vissza.
Az elmaradás elsősorban a koronavírus-járvánnyal, a sertéspestissel és a madárinfluenzával magyarázható, de a HORECA-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) és a közétkeztetés hiánya is nagyban hozzájárult, és bár a kiskereskedelmi forgalom nem volt rossz, nem tudta kompenzálni a kiesést.
Éder Tamás arról is beszélt, hogy az export értékesítésének 10,7 százalékos visszaesése mellett a belföldi értékesítés is elmaradt 1,5 százalékkal az egy évvel korábbi helyzethez képest.
A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt. A sertésszám 216 ezerrel 2,8 millióra emelkedett az elmúlt évben, viszont 2014-hez képest 300 ezerrel visszaesett. Emellett a kocalétszám is gyarapodott tavaly, méghozzá öt százalékkal 163 ezerre.
Ami az átlagárakat illeti, 2020-ban 30 százalékos csökkenés volt – az egy évvel korábbi 50 százalékos emelkedés után –, ám csak az elmúlt négy hétben 25 százalékkal emelkedett a fogyasztói ár.
Ráadásul a takarmányárak többéves csúcson vannak, vagyis jóval többe kerülnek a hústermeléshez szükséges alap- és segédanyagok.
Mivel az élő sertés előállításának önköltsége kétharmad részben a takarmány önköltségétől függ, ez beépül a fogyasztói árba is
– mondta Éder Tamás.
Ez azt jelenti, hogy az árak továbbra is emelkednek, tehát húsvétig még drágább lehet a sonka, ráadásul a Hússzövetség elnöke szerint nem csak egy-két százalékos áremelkedésre lehet számítani fogyasztói szinten.
Éder Tamás ezzel együtt arra számít, hogy akár csak egy évvel ezelőtt, a húsvéti forgalom idén is elérheti a 7-8 ezer tonnát, így az áremelkedés miatt 13 milliárd forintról 15 milliárdra emelkedhet a bevétel. Az ünnepekre tehát nagy erőkkel készülnek, ami érthető, mivel az éves fogyasztás egyharmadát ez az időszak teszi ki.
Ezzel együtt
a bizonytalanság jellemzi 2021-et a húsipar számára,
mivel nem tudni, meddig húzódik el a koronavírus, mikor várható enyhítés, vagyis mikor nyithat a HORECA-szektor, és mikor érkezhetnek ismét külföldi turisták.
A sajtótájékoztatón Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán közzétett kutatására hívta fel a figyelmet, amely azt vizsgálta, hogy a magyar termékek aránya 70 százalék körüli a tíz legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben. A kutatást 2020 előtt 2014-ben is elvégezték, akkor 80 százalékos volt a magyar termékek megjelenése a polcokon.
Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ Senior tanácsadója pedig arról számolt be, hogy bár a pandémia miatt visszaesett fogyasztói bizalom, a kiskereskedelemben 8,7 százalékos, azon belül az élelmiszeriparban 9,3 százalékos növekedést mértek. Emellett az e-kereskedelem is egyre inkább előtérbe került, és összesen 85,8 százalékos növekedést ért el a kiskereskedelmi szektorban. A Hússzövetség számára viszont kedvező, hogy az elmúlt év eredményei alapján a legnagyobb élelmiszer-kategória a feldolgozott húskészítményeké.
(Borítókép: Isza Ferenc / Index)