Nem tervezi a kormány a nyugdíjkötvény bevezetését – közölte az Infostart kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki KormányInfón. Ezzel egy, még 2018-ban indult kezdeményezés végre tett pontot a kabinet, ugyanis Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezetője akkor tett először említést arról hogy ilyen típusú hosszú távú rendszeres megtakarítási lehetőséget kínáló lakossági állampapír kibocsátását fontolgatják.

Aztán később Varga Mihály pénzügyminiszter is felkarolta az elképzelést, amelyet az akkori tervek szerint úgy alakítottak volna ki, hogy a Babakötvényhez, vagy a Prémium Magyar Államkötvényhez (PMÁK) hasonlóan az infláció feletti, akár 3 százalékos kamatprémiummal tegye vonzóvá a nyugdíjkorhatár eléréséig takarékoskodó állampolgár számára az öngondoskodást. További ösztönzést adhatott volna a megtakarítóknak, hogy úgy tervezték, hogy a kincstári rendszerben forgalmazott értékpapírral a természetes magánszemély magyar állampolgárnak nem lesz költsége, sem a számlavezetéssel, sem az értékpapírok megvásárlásával, sem a pénzügyi transzferekkel, valamint az is, hogy a magyar állam száz százalékos garanciát vállalt volna a megtakarításokra. 

Időközben azonban bevezették a szuperállampapírként elhíresült Magyar Állampír Pluszt (MÁP+), amely már a piacra dobását követő fél évben rekordnagyságban szívta fel az értelmezhető banki kamatok híján hozaméhségben szenvedő befektetők szabad - vagy akár lombardhitel formájában előteremtett - forrásait. Így 2019 novemberében a sajtó hiába faggatta a nyugdíjkövetvény bevezetéséről a pénzügyminisztert, Varga Mihály csak annyit közölt, hogy nem akartak egy sikeres kötvényprogrammal szemben egy másikat állami programot indítani, ezért halasztják a nyugdíjcélú megtakarítást, de az továbbra is előkészítési fázisban van.

Egyébként még 2020 októberében is itt tartott a program, az ÁKK akkor legkorábban 2021. első felében tartotta elképzelhetőnek a piacra dobását.

És ugyan az állam továbbra is ragaszkodik a belföldi lakossági befektetői kézben lévő államadósság állomány növeléséhez, a korábban kitűzött 11 ezer milliárdos állományt még mindig elérhető célnak tartva, azonban tavaly a válságkezelés érdekeire hivatkozva mégiscsak újabb devizakötvény kibocsátás mellett döntött a külföldi befektetők döntéseitől való függéstől egyébként bevallottan irtózó kormány. Amely a  korábbi kibocsátású kötvények lejárat előtti visszavásárlásával jelentős összegeket spórolt meg a költségvetésnek.