A gyógyszer-nagykereskedők piacán közismertnek épp nem mondható Danubia Pharma nevű cég gyümölcsöző bizniszbe foghat: a vállalat hozza be és adja el a népegészségügyi központnak a koronavírus elleni Sinopharm-vakcinákat. Egy közel 55 milliárdos üzlet esetében jogos kérdések, hogy kik állnak a cég mögött, milyen kritériumrendszer alapján választotta őket a magyar kormány, és egyáltalán miért volt rájuk szükség, ha az orosz Szputnyikot közvetítő nélkül is be lehet hozni. A Danubia Pharma ügyvezetőjéhez fordultunk, aki bizonyos kérdésekre konkrétumokkal felelt, néhány viszont továbbra is megválaszolásra vár.
Ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosságra hozta Facebook-oldalán az orosz és a kínai vakcina beszerzéséről szóló szerződéseket, az újságírók rávetődtek a Danubia Pharma Kft.-re. Az adásvételi megállapodásban ugyanis ez a cég szerepel eladóként, amely Kínából beszerzi a BBIBP-CorV névre hallgató Sinopharm-vakcinákat, és továbbértékesíti a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) az 5 millió adag oltóanyagot.
Hogy került képbe a hazai gyógyszer-nagykereskedők piacán kisebb halnak számító, 2009 óta működő cég, miért nettó 30 euróért kínálják a vakcinát, miért épp ők kapták az államtól a megbízást, kik a cég tulajdonosai? Egyáltalán miért volt szükség közvetítő cégre ebben a megállapodásban, miközben a Szputnyik V behozatalát másképp is meg tudta oldani a kormány? Tucatnyi kérdést tettünk fel a Danubia Pharma ügyvezetőjének Tuza Máténak – 2021 januárja óta tölti be a posztot –, aki írásban válaszolt az Indexnek.
„A Danubia Pharma Kft. nem közvetítő cég, az a feladata, hogy gondozza, felügyelje, koordinálja, működtesse, vagyis menedzselje azt a folyamatot, amelynek révén Magyarország Sinopharm-vakcinához (SARS-CoV-2-vakcina; BBIBP-CorV) jut.
A cég egyéb, a Sinopharm kínálta lehetőségeken kívüli opciókat is keres, ami azt jelenti, hogy más, oltóanyagokat fejlesztő, gyártó kínai cégekkel is tárgyalunk, s ezek eredményeiről – reményeink szerint – hamarosan beszámolhatunk
– írta nekünk az ügyvezető.
A Gulyás Gergely által közzétett szerződésből kiderül, hogy a tavaly, az oltóanyagok beszerzéséről kiadott módszertani útmutató, és
egy 2021 januárjában meghozott kormányhatározat (1014/2021.) kivette a közbeszerzési törvény hatálya alól a kínai vakcinabeszerzést. Vagyis se meghívásos, se nyílt tendert nem kellett hirdetni.
Így viszont nem világos, milyen kritériumok, milyen portfólió alapján döntött úgy a magyar kormány, hogy a Danubiának kell bonyolítania a vakcinabehozatalt.
„Magyarországon körülbelül 200 olyan cég van, amely rendelkezik a szükséges engedélyekkel, amelyek egy ilyen ügylet lebonyolításához kellenek.
A legjobb tudomásunk szerint a kétszáz cégből négy-öt volt olyan, amely energiát és időt szánt arra, hogy megpróbálja nyomon követni a koronavírus elleni oltóanyagok elkészülésének fázisait, és amely fantáziát látott az oltóanyagokra épített kereskedelmi tevékenységben.
Az említett cégek szintén felvették a kapcsolatot a potenciális vakcinagyártókkal, de oltóanyagot csak mi tudtunk szerezni, és az országba behozni”
– magyarázza Tuza Máté. Elmondása szerint a Danubia Pharma már tavaly, a járvány első hónapjaiban keresni kezdte ezeket a kapcsolatokat, így jutottak el Kínába. Az ügyvezető állítja, a cég minden hasonló profilú magyar vállalkozásnál hamarabb vette fel a kapcsolatot a kínai szakemberekkel, hogy a védőoltások fejlesztésének folyamatát minél közelebbről lássa, és a sikeres védőoltás-előállítás után minél hamarabb kerüljön olyan helyzetbe, ami a védőoltások terjesztésében, népszerűsítésében való aktív részvételt eredményezheti.
Az, hogy mi az elmúlt egy évben Kínában mivel foglalkoztunk, nyílt titok volt a szakmában, így kézenfekvő volt, hogy előbb vagy utóbb találkozni fogunk azzal a kormányzati szándékkal, hogy a vakcinabeszerzést nemcsak Nyugatról, hanem Keletről is biztonságosan, jó hatásfokkal meg lehet oldani.
A Danubia Pharma olyan know-how-ra tett szert, amit nyugodt szívvel ajánlott fel a magyarországi védekezés megszervezéséhez. Sikernek, elismerő visszajelzésnek könyveljük el, hogy szándékaink találkoztak a magyar kormányzat törekvéseivel.”
Kiemelte, a beszerzési megállapodást nem tudták volna megkötni, ha a magyar kormány, a külügyminisztérium és Kína között ne lett volna ilyen jó és szoros politikai és gazdasági kapcsolat. Arra a kérdésre, hogy kik, hol, hány körben tárgyaltak a kínaiakkal, annyit felelt, hogy a diplomáciai és szakmai tárgyalások, kapcsolatépítések párhuzamosan zajlottak és zajlanak személyesen, telefonon és online platformokon, amelyek kereteit jogszabályok jelölik ki.
Szerettük volna megtudni, hogy egy ilyen volumenű beszerzéssel hány ember foglalkozik egy gyógyszer-nagykereskedőnél. Érdeklődésünkre Tuza Máté kifejtette, hogy a Danubia Pharmánál hárman irányítják a Sinopharm-projektet, amelyben – rajtuk kívül – közel húsz munkatárs dolgozik.
„A cég az országban elérhető legjobb szakemberekkel dolgozik, orvosokkal, orvosbiológusokkal, gyógyszerészekkel, gyógyszer-nagykereskedőkkel, és ez így lesz a jövőben is. Azt gondoljunk, hogy csak a magasan kvalifikált humán háttér garantálhatja a sikeres üzleti tevékenységet” – mondta.
Hogy miért épp őket választotta a kormány, arra a fentiek mellett azt a választ adta, hogy a Danubiának többéves tapasztalata van a határokon átívelő gyógyszer-kereskedelemben, a logisztikában és a minőségbiztosítási feladatok ellátásában.
De meglátásom szerint a vevő nem minket választott, hanem az embereknek adható – és nemcsak iratokon és prospektusokban létező – oltóanyagot
– így az ügyvezető.
A Danubia Pharma a tárgyalások során abban nyújtott segítséget, hogy melyek a magyar gyógyszerügyi hatóság elvárásai, melyek azok a feltételek, amelyek a magyarországi vészhelyzeti engedély kiadásához szükségesek, ezenfelül segítettek, amikor az országos gyógyszerészeti intézet munkatársa ellenőrizte a Sinopharm gyártóhelyét.
Arra, hogy az orosz vakcina behozatalánál miért nem volt szükség a beszerzést intéző köztes kereskedőcégre, a kínainál viszont igen, az ügyvezető nem tudott válaszolni, de talán nem is neki kell, az erre vonatkozó kérdést elküldtük a tárgyalásokat bonyolító külügyminisztériumnak és az NNK-nak, amely vevőként szerepel az orosz vakcinaszerződésben is. Azt is megkérdeztük tőlük, volt-e kritériumrendszer, mely alapján a vakcinabeszerzésre pályázó gyógyszer-nagykereskedelmi cégek közül választottak.
A Danubiával kapcsolatos sok-sok kérdés mind ugyanoda vezet: egy több mint 50 milliárd forintos bizniszt bonyolíthat le a kormány döntése nyomán a kereskedőcég. Kíváncsiak voltunk a vakcinák bekerülési költségére, és persze arra, hogy a beszerzési, szállítási és egyéb költségek leírása után megközelítőleg mekkora haszonnal számol a Danubia.
Tuza Máté hangsúlyozta, a koronavírus rendkívüli helyzetet eredményezett, és korábban nem látott keresleti piac alakult ki, vagyis jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Viszont mivel a kínai fél ragaszkodott a teljes titoktartáshoz, és komoly szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a titoktartás sérül, így nem mondhat számokat.
Az adásvételi szerződésből kiderül, hogy a Sinopharm vakcináját több mint háromszor annyiért veszi Magyarország, mint a Szputnyik V-t: a Sinopharm-oltóanyag két adagja nettó 60 euró, a Szputnyik két adagja pedig nettó 19,9 dollárba (körülbelül 17 euróba) kerül. Tuza ennek kapcsán elmondta, a kínai oltóanyag az egyetlen az itthon elérhető vakcinák közül, mely teljes elölt vírust tartalmaz, és ennek más a gyártástechnológiája. Jelentősen megdrágítja például az előállítását, hogy a vírus tenyésztéséhez és feldolgozásához magas biztonsági fokozattal rendelkező labor szükséges (BioSafety Level 3). Ez utóbbit egy általunk megkérdezett hazai virológus is megerősítette.
A US News bő egy hónapja írt arról a szenegáli pénzügyminisztériumra mint forrásra hivatkozva, hogy
az afrikai ország 3,8 millió dollárt fizetett 200 ezer Sinopharm-vakcináért, ami a nettó 30 eurós „magyar” dózisárnak kevesebb mint a fele, átszámítva 13,4 euró.
Tuza Máté erről azt mondta, kizártnak tartja, hogy a Sinopharm másnál ne ragaszkodott volna a teljes titoktartáshoz, így hogy mennyibe kerülnek az egyes vakcinabeszerzések, arról senkinek sem lehet fogalma.
„Mi úgy tudjuk, hogy a magyarországi beszerzési árak az alacsonyabbak közé tartoznak, ha a többi országéval hasonlítjuk össze.
Ami pedig bennünket illet, kijelenthetem, hogy a gyógyszer-nagykereskedelemben elvárt nyereség alsó szintjét súroljuk, és a számok köszönőviszonyban sincsenek a médiában megjelentekkel.
Mi mindent megtettünk, hogy a legkedvezőbb árakat és feltételeket tudjuk kiharcolni, de az elsődleges szempont az volt, hogy egyáltalán kaphassunk”
– mondja a Danubia ügyvezetője. Meglátása szerint azért is nehéz összehasonlítani a „magyar árat” a többivel, mert azok a vakcinagyártók, melyek jelenleg nagy tételben tudnak kész oltóanyagot szállítani, válogathatnak a vevők között, egyoldalúan szabhatják meg a szerződések feltételeit, beleértve az árakat is. Ezért úgy véli, minden ország más árazást kap.
A Danubiánál furcsának tűnő cégjogi változások is lezajlottak az utóbbi hónapokban. Az Átlátszó arról írt, hogy miközben a kft. novemberben a kínai vakcina behozatalán dolgozott, Lachmann Norbert eladta a tulajdonrészét egy újonnan megalakult vállalatnak, a Syntonite Mednek, melynek idén február óta Tuza Máté a vezérigazgatója. (Az oknyomozó portál Lachmannt egy közös céges tulajdonlás révén összekötötte Szeverényi Márkkal, aki a tavalyi kormányzati lélegeztetőgép-beszerzésben volt érdekelt.) Novemberig a Danubia egy kulcsi címre volt bejelentve – a Google-térkép szerint egy szántóföldre –, ezután viszont a Széchenyi téri Roosevelt irodaházba költözött a székhely.
De miért adna el valaki egy céget éppen akkor, amikor egy pazar üzlet megkötése előtt áll?
Tuza Máténak ugyan feltettük a kérdést, de Lachmann Norberthez irányított minket – akinek elküldtük a kérdéseinket – a szántóföldes székhely kapcsán is. Az ügyvezető annyit elárult: tudomása szerint Lachmann Norbertnek van másik gyógyszer-nagykereskedelmi vállalkozása is, így nem az iparágtól búcsúzott el, csupán egy társaságtól. Érdeklődésünkre elmondta, Lachmann-nak és az általa irányított cégnek sincs semmilyen kapcsolata a Danubiával vagy a Syntonite-tal, de ez nem jelenti azt, hogy a cégeik a jövőben ne működhetnének együtt, amennyiben ez célszerű lépésnek tűnik.
A Danubia Pharma árbevétele a G7 gazdasági portál cikke szerint 2015 óta folyamatosan csökkent, majd 2019-ről 2020-ra megtízszerezte a bevételét, a vakcinabiznisszel pedig közel 150-szeresére növelheti. Tuza Máténál a tavalyi kiugró növekedésről is érdeklődtünk.
„Nem tudom, milyen stratégia szerint dolgozott az előző cégvezetés, hozzám a jelen és a jövő tartozik. A tulajdonosi szándék a jelenlegi helyzetben biztosan más, mint »békeidőben«, hiszen az egészségügyi veszélyhelyzet új kihívások elé állítja mind az embereket, mind az egészségügy szektorában tevékenykedőket, ideértve a gyógyszer-kereskedelem résztvevőit is. Könnyű belátni, hogy a pandémia által keltett igények nem korlátozódnak csak az oltóanyagra. Nem mellékesen egy cég árbevétele mindig a piaci viszonyoktól függ” – írta nekünk a cégvezető.
Végezetül azt is megkérdeztük tőle, ami a cégpapírokból nem derül ki: ki a tulajdonosa a Danubia Pharma Kft.-nek, vagyis ki áll a kínai vakcinabehozatal mögött?
A cég tulajdonosai magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát
– válaszolta a cégvezető, de ennél többet nem kívánt elárulni a tulajdonosi háttérről. Az Átlátszó erről annyit írt, hogy a Danubiát felvásárló Syntonite részvényeit Kovács József és Gergely Csaba birtokolják, akik korábban nyomtatókellékes céggel, kávézóműködtetéssel foglalkoztak. Gergely Csabáról a Direkt36 oknyomozó portál azt írta, hogy korábban az UTE és az FTC igazolt hokijátékosa volt, 2013-ban vonult vissza.
Bár a vakcinaszállítás bizonyos részeire titoktartási kötelezettség vonatkozik, Tuza Mátétól megtudunk néhány részletet. A Magyarországra szánt Sinopharm-vakcinák úgynevezett passzív konténerekbe kerülnek – ilyen acélbevonatú konténerekben szállítják a veszélyes, gyúlékony anyagokat –, amelyekben termologgerekkel figyelik a hőmérsékletet a szállítás teljes útvonalán. A szállítást a külügyminisztérium által vásárolt Airbus 330-as végzi, a gépről Szijjártó Péter többször is posztolt a vakcinaszállítmányok érkezésekor. „Természetesen a szállítással és a teljes szakmai tevékenységgel kapcsolatos összes költség a Danubia Pharmát terheli” – hangsúlyozta Tuza Máté.
A repülő landolása után a szállítmányok a szerződéses partner segítségével jutnak el a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedő raktárába, ahol a vakcinák további tárolása, felszabadítása és kiszállítása zajlik. A folyamatot a Danubia minőségbiztosító gyógyszerésze felügyeli, és dokumentálja minden szállítás esetén a teljes út során, Kínától a Hungaropharma raktáráig. A Sinopharm vakcinája nem igényel különleges szállítási/tárolási körülményeket, és nagyobb része úgynevezett előtöltött fecskendőkben (prefilled syringe) érkezik, így felhasználása könnyebb, és nem terheli egyéb járulékos költség, mint a többi vakcina esetében.
A BBIBP-CorV vakcina alkalmazási előírása ugyan fent van az OGYÉI oldalán, ám volt olyan háziorvos, aki arra panaszkodott, hogy kínai nyelvű betegtájékoztatóval kell beadnia a vakcinát, ugyanis a vakcina dobozában nincs magyar nyelvű leírás. Tuza Máté erre azt írta, vészhelyzeti időszakban nem szükséges a magyar betegtájékoztató. Erre nincs idő, mert az a cél, hogy a megérkezett és bevizsgált vakcinákat mielőbb beadják, továbbá a vakcinák kizárólagosan orvos által beadandók, akik részére minden információ elérhető az OGYÉI-nél. Ám a szélesebb körű tájékoztatás érdekében hamarosan több platformot is meg kívánnak nyitni azoknak, akiket kínai vakcinákkal oltanak be. A „Negyedik fázis” néven futó programjuk internetes felületein minden információt összegyűjtenek és megosztják a kínai vakcinákkal kapcsolatban.
(Borítókép: A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináit pakolják a fővárosi kormányhivatal Teve utcai telephelyének hűtőkamrájába 2021. február 23-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)