Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,6 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott – közölte kedden a jegybank.
A döntés megfelel az előzetes elemzői várakozásoknak.
A testület előző, februári ülésén is változatlanul hagyta az alapkamatot, és nem változtatott a mínusz 0,5 százalék és 1,85 százalék között behatárolt kamatfolyosón sem. A monetáris tanács legutóbb 2020 júliusában változtatott az alapkamaton, 15 bázisponttal csökkentette azt. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a kamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,9 százalékon.
Az Index által megkérdezett elemzők sem számítottak kamatemelésre.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy
egyértelműen fokozódnak az inflációs várakozások: az olajáraktól kezdve a különböző nyersanyagárakon át a terményárakig szinte minden drágult az elmúlt időszakban.
Történelmi mélypontja közelében van a forint árfolyama, ami inflációs szempontból mindenképpen negatív, emiatt Suppan szerint muszáj szót ejtenie a jegybanknak arról, hogy egyáltalán várható-e szigorítás a kamatkondíciókon, és ha igen, mikor.
Az év végéig nem kizárt, hogy rákényszerül az MNB a kamatemelésre
– fogalmazott az elemző. Áprilisra ugyanis már 5 százalék feletti inflációt vár Suppan Gergely: csak a benzinárak majdnem 50 százalékkal emelkedtek tavaly április végéhez képest, aminek olyan bázishatása van, hogy ez önmagában körülbelül 3 százalékkal emeli az inflációt.
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője sem számított még kamatemelésre, arra viszont igen, hogy az MNB a korábbinál magasabb inflációs előrejelzést ad az idei és a jövő évre egyaránt. A jegybank előző (decemberi) inflációs jelentésében 3,5-3,6 százalékos inflációt várt az idei évre, míg 2022-re 2,9-3 százalékos inflációt prognosztizált. Török szerint ez nagyobb lesz: az idei évre 4,1 százalékos fogyasztói áremelkedést vár, míg a következő hónapokra közel 5 százalékos pénzromlással számol.
Az MNB egyhetes betéti tenderéről szólva – amelynek a mértékét csütörtökönként állapítják meg – elmondta, hogy az már most az alapkamat szintje felett (0,75 százalék) van, és a piac részéről van is egy ilyen várakozás, hogy ezen emelnek, de ez messze nem biztos, hogy be is következik.
Török szerint most a legvalószínűbb forgatókönyv egy átmeneti inflációemelkedés, ami jövőre visszatérhet a jegybank által várt szintre, „de ezt nem a kamat eszközével, hanem egyéb monetárispolitika-eszközökkel (főleg a mennyiségi lazítással, eszközvásárlási programmal) fogja elérni az MNB”. Ez pedig egyébként ugyanaz, mint amit az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is csinál – tette hozzá.
A kamatdöntést követően, délután három órától sajtótájékoztatót tartottak a jegybank elnökei és alelnökei. Matolcsy György jegybankelnök elmondta, hogy az MNB monetáris tanácsa értékelte a gazdaság helyzetét, és döntéseket is hoztak.
Időközben az MNB is kiadott egy közleményt, amelyben azt írják, hogy
az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívás.
„A következő hónapokban az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívás, nyárig átmeneti kiugrások is előfordulhatnak” – írta az MNB monetáris tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában. Az MNB továbbra is az árstabilitást tekinti a legfontosabbnak. A bizonytalan kilátások miatt figyelemmel kísérik a gazdaság újraindítását, hogy időben semlegesítsék az inflációt erősítő hatásokat – olvasható a jegybanki a közleményben. A monetáris tanács szerint az átmeneti hatások a nyári hónapokban megszűnhetnek, tehát az infláció ezt követően térhet vissza a jegybanki toleranciasávba.
(Borítókép: Magyar Nemzeti Bank. Fotó: Bődey János / MTI)