Százmilliárdoktól esett el a turizmus és a vendéglátóipar a koronavírus miatt. A szektor újraélesztésének egyik kulcsa a nyitás lesz, a másik pedig, hogy a munkaadók képesek-e visszaszerezni az elvándorolt munkavállalók bizalmát.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportja szerint a vendégéjszakák száma országosan közel 40 százalékkal esett vissza 2020-ban a megelőző évhez képest, míg tavaly novemberben a visszaesés még drámaibb, közel 90 százalékos volt az egy évvel korábbi teljesítményhez viszonyítva. Rengeteg a pályaelhagyó, aki kényszerűségből más területeken keres boldogulást, és nagy kérdés, hogy többségük később visszatér-e.
A dokumentum szerint a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek a koronavírus-járvány megjelenése előtt közel félmillió főt foglalkoztattak, és csak a belföldi vendégéjszakák mintegy 400 milliárd forintnyi bevételt jelentettek a szegmens számára.
Becslések szerint a sokszorozó hatás miatt közel 800–900 milliárd forintot veszített a magyar gazdaság a tetszhalott vendéglátó- és szállodai iparághoz kapcsolódó kiesés következtében,
és egyelőre kérdéses, hogyan és milyen tempóban sikerül majd feléleszteni a szektort a pandémiát követően.
Kiss Zsuzsanna, a Budapest Marriott Hotel HR-igazgatója szerint
a szektorból már 2019-ben is közel 10 000 fős munkavállalói bázis hiányzott,
a biztos nyelvtudással rendelkező, nagy teherbírású és motivált kollégákra a járvány előtt is lecsaptak az üzleti szolgáltatóközpontok vagy éppen a call centerek – hogy a külföldi alternatívákról ne is beszéljünk. Kulcsfontosságú a vendéglátás- és a szállodaipar számára, hogy a válságból megerősödve, új tervekkel, jobb béropciókkal kerüljön ki, tehát az egész HORECA-ágazatban szintlépésre van szükség ahhoz, hogy versenyképes maradhasson hosszabb távon a munkaerőpiacon.
A pozitív előrejelzések is inkább csak a balatoni és egyéb népszerű vidéki szálláshelyeket jellemzik, a fővárosi hotelek többsége már a 2021-es évet is elengedte, és leghamarabb a jövő tavaszi idényre jósolja a korábbi kereslet viszonylagos visszatérését, míg
egyesek szerint akár 2–4 év is kellhet a talpra álláshoz.
A nagyobb láncoknál akad olyan szálloda, amely már egy éve zárva tart, miközben más létesítmények időről időre kinyitnak vagy folyamatosan fogadják az üzleti útra érkezőket.
Flesch Tamás, a Continental Group tulajdonosa és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a külföldi vendégek visszatérése kapcsán egyelőre még ilyen becslésekbe sem tudnak bocsátkozni, ugyanakkor az már most látszik, hogy a nyitásnál a megfelelő számú és minőségű munkavállaló újbóli beállítása lehet a szűk keresztmetszet.
Úgy tűnik, a koronavírus komolyan megingatta a vendéglátó- és szállodaipar jövőjét. A fiatalabb generáció körében már a tavalyi évet megelőzően is veszített a pálya a népszerűségéből, hiszen nagy odaadást, kitartást, kivételes stressztűrő képességet, adott esetben hétvégi vagy éjszakai munkavégzést igénylő szakmáról van szó, miközben a bérek gyakran nem kárpótolják a munkavállalókat az áldozatokért. A pandémia sajnos erre rátett még egy lapáttal, hiszen azt is megmutatta, hogy a korábban bombabiztosnak vélt, nemzetközi szinten kamatoztatható tudás ellenére bármikor megingathatja a vendéglátósok megélhetését egy rajtuk kívül álló körülmény.
A lecke tehát fel van adva: a vendéglátó- és szállodaipar számára a legfontosabb cél, hogy mihamarabb visszaépítse az elmúlt egy évben megingott bizalmat, és hosszabb távon is biztos alternatívát nyújtson a munkavállalóknak – ebben teljes az egyetértés a szakmában.
(Borítókép: Karbantartási munkát végző dolgozó egy szálloda erkélyén a koronavírus-járvány idején Hajdúszoboszlón, 2020. április 24-én. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)