Májusban teljes, hagyományos értelemben vett érettségire készül a kormány. Miközben a diákok különösebben nem lelkesednek a szóbeli vizsgákért, a szakmai szervezetek más érettségi követelményeket javasolnak mind a felsőoktatásba jelentkezők, mind a nem továbbtanulók számára. Érvek és ellenérvek az Indexen.
A kormány továbbra is számol a tavaszi érettségi vizsgák megtartásával, amelyek ezúttal is május első hétfőjén kezdődnének el. Sőt a jelenlegi terv szerint idén ugyanúgy sorra kerülnének közép-és emelt szinten is mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgák is – mondta el a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. (Tavaly csak az írásbeli vizsgákat rendezték meg.)
Mindeközben Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott csütörtöki interjújában úgy fogalmazott, hogy január óta ostrom alatt állnak, annyian kérik tőlük, hogy a mostani tavaszi szezonban is könnyítsenek az érettségi vizsgákon.
Ám az államtitkár szerint jó kérdés, hogy valóban segítség-e a szóbeli vizsgák kihagyása.
Maruzsa Zoltán erős érvnek tartja a teljes érettségi mellett, hogy a diákok közül sokan szóban jobban teljesítenek, a szóbeli vizsgák hagyományosan mindig is felfelé kerekítették a jegyeket, javították az eredményeket. Pláne az idegen nyelvből tett érettségi vizsgákon. Így már tavaly is sokan jelentkeztek náluk az írásbelik után, hogy szóban javítanának.
A szaktárca mindenre nyitott, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni. Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel, a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk
– erősítette meg az interjúban a köznevelésért felelős tárcavezető.
Horváth Péter is úgy tudja, hogy májusban teljes, hagyományos értelemben vett érettségire készül a kormány. Illetve a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról is értesült, hogy idén a tavalyi renddel ellentétben az előrehozott érettségire készülők, valamint a felnőttképzésben tanulók és az újraérettségizők, azaz mindenki, aki szeretné, hamarosan leteheti a vizsgákat szóban és írásban.
Persze mindig oda kell gondolni a kiegészítést, hogy a járványügyi helyzet végül alakulhat úgy, hogy mégiscsak lesz változás. Tavaly is csak április közepén, végén született végleges döntés az érettségik sorsáról és formájáról. Nem tartom kizártnak, hogy az aktuális elképzelésekhez képest lesznek változások. Például időben az érettségi vizsgák egy picit későbbre csúsztatásával
– vázolja fel az Indexnek az egyik lehetséges vészforgatókönyvet Horváth Péter.
Az egészen biztos, hogy a pedagógusok hamarosan induló tömeges oltását üdvözli a Nemzeti Pedagógus Kar is. Főleg azok után, hogy a kormánynak korábban ők is javasolták a kollégák soron kívüli oltását. Így, mint Horváth Péter mondja, az érettségiknél most legalább nem kell aggódni a pedagógusok miatt, nem lesznek veszélyben, és kellő létszámban tudják bonyolítani a vizsgákat.
Az már egy másik kérdés, hogy az érettségizők közül addigra hányan lesznek betegek, vagy kényszerülnek karanténba a közeli hozzátartozóik miatt. Illetve szintén felmerül, hogy a diákok a november 11-től élő digitális karanténban mennyire tudtak online felkészülni az előttük álló érettségi vizsgákra. Ráadásul most úgy tűnik, április közepéig továbbra sem lesz jelenléti oktatás
– veti fel Horváth Péter.
Amennyiben végül szükség lesz B tervre, szerinte az lenne észszerű, ha emelt szinten egyaránt lezajlanának az írásbeli és a szóbeli vizsgák is, mert miután tavaly a diákok nem tettek szóbeli vizsgát, országos átlagban a megszokotthoz képest több tantárgynál is tíz százalékot meghaladóan rosszabbak lettek a vizsgaeredmények. Mindez pedig sokaknál rontotta a továbbtanulási esélyeket.
Igazán súlyos helyzetben azt is lehetségesnek tartja a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, hogy középszinten megajánlott jeggyel zárják tanulmányaikat a végzősök, akik most nem tervezik a továbbtanulást. Persze ha a későbbiekben egyetemre, főiskolára készülnének, nekik is le kellene tenniük az érettségit, és annak lenne a százalékos eredménye, amely alapján kiszámítják a felvételi pontokat.
Hasonló álláspontot képvisel a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Ezen túl alelnökük, Totyik Tamás az Indexnek elmondta, a kormány részéről vakmerőség már most kijelenteni, hogy május 3-tól elkezdődik az érettségi. A PSZ szerint az ex cathedra kijelentések helyett a döntéshozók a járványmutatók fényében dolgozzanak ki, majd hozzanak nyilvánosságra több érettségi tervet is.
Az érettségik mellett nem szabad megfeledkeznünk azokról a fiatalokról sem, akik a szakmunkásvizsga után még két évig tanulnak nappali tagozaton, hogy letegyék az érettségit. Ám az idén végzők másfél évet online tanultak. Ahogy a szakmunkásvizsgák sorsáról is szót kell ejteni – figyelmeztet Totyik Tamás.
Az iskoláikat fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium márciustól még azt is megtiltotta a tanulóknak, hogy a gyakorlativizsga-felkészítésre bejárjanak. Egy szakács, egy fodrász, egy asztalos ezek után hogy fog szakvizsgázni?
– veti fel a PSZ alelnöke, miért kerültek nehéz helyzetben az említett diákok.
„Mi azt szeretnénk, ha idén is elmaradnának a szóbeli érettségik, mert az elmúlt egy évben nem jutott kellő idő és lehetőség a felkészülésre. Kevés helyen tudták megtartani a kisérettségiket, hogy a diákok vizsgarutint szerezzenek. Ahogy az online tanulás miatt, jellemzően a természettudományos tárgyaknál sem tudták a diákok kellően begyakorolni a kísérletezős feladatokat” – árulta el az Indexnek Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom szóvivője.
Emellett a diákszervezet javasolja a döntéshozóknak, hogy iktassanak be egy második, pótérettségi időpontot júniusban a koronavírussal megfertőzött, a járvány miatt május elején karanténba kényszerült diákoknak. Valamint a krónikus betegségben szenvedő érettségizőknek, illetve azoknak, akik a mostani járványhelyzetben a sajátjuk mellett féltik a családjuk testi épségét is.
Arról nem is beszélve, hogy adjunk plusz felkészülési lehetőséget azoknak a hátrányos helyzetű diákoknak, akik eszközök, hozzáférés híján lemaradtak a digitális oktatás miatt
– emeli ki Schermann Fruzsina.
Horváth Péter szerint idén ősszel és tavaly tavasszal is a rendben, biztonságosan lezajlott mindkét érettségi. Annak ellenére is, hogy ősszel rekordszámú érettségi vizsgát tettek országszerte, mivel tavaly májustól nem engedték az előrehozott érettségit. Aki tavaly májusban betegség vagy más miatt nem tudott levizsgázni, az is mindent bepótolt az őszi vizsgaszezonban. Tény, hogy az első és a második hullámhoz képest ma jóval több a fertőzött, a harmadik hullám pedig most már a fiatalabb korosztályt, a gyerekeket, a kamaszokat is lényegesebben megviseli.
(Borítókép: Történelem írásbeli érettségi egy budapesti gimnáziumban 2020. május 6-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)