Elemzők szerint átmeneti jelenség, hogy februárban csökkent a munkanélküliségi ráta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint februárban a munkanélküliek száma 213 ezer volt, ami 46 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal 4,5 százalékra emelkedett. Januárhoz viszonyítva ugyanakkor a munkanélküliek száma 25 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent.
A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma jórészt a koronavírus-járvány gazdasági következményeként 104 ezerrel kevesebb, 4 millió 550 ezer fő volt az egy évvel korábbinál, de 14 ezerrel több, mint az előző hónapban.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője számára komoly meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta februári csökkenése, ami arra vall, hogy a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a járvány harmadik hullámával szemben.
Szerinte azonban könnyen lehet, hogy a februári javulás csak átmeneti lesz, és a márciusi lezárások és bezárások következtében ismét emelkedik majd a havi mutató.
Virovácz Péter az Indexnek jelezte: a februári adat egyébként különösen meglepő annak fényében, hogy az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatgyűjtése alapján februárban az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, vagyis több mint 3500-zal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, és ismét meghaladta 300 ezret.
Az ING vezető elemzője az aktívak számának változásában keresi a magyarázatot. A 15–74 éves korosztály aktivitási adata az elmúlt hónapok legjelentősebb csökkenését hozhatta februárban. Legutóbb az első hullám végén (az április–júniusi időszakban) volt ennél alacsonyabb a gazdaságilag aktívak száma – mutatott rá. Az ING Bank vezető elemzője szerint
a munkanélküliségi ráta alapvetően a munkaerőpiacról kivonulók miatt mutathatott javulást februárban.
Virovácz úgy véli: csak most érkezik meg a harmadik hullám a munkaerőpiacra, így az aktivitás további csökkenésével lehet számolni, miközben a munkanélküliek száma is újra emelkedhet.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította, hogy tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, viszont január után februárban is érezhetően gyengélkedett a foglalkoztatottság. Ebből arra következtet, hogy sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás” ilyen hosszú távon nem képes fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.
A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség.
Horváth a távirati irodának megjegyezte: a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez.
A teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre, és ebben érdemi változást most már csak a korlátozások feloldása hozhat, ezek fennmaradásáig hasonló számokra lehet számítani.
A szezonális hatásoknak köszönhető, hogy februárban havi összevetésben emelkedett a foglalkoztatottak száma, a KSH szerint – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor a legfrissebb statisztikai adatokra reagálva az M1 aktuális csatornán.
Bodó felidézte, hogy míg 2010-ben a foglalkoztatási ráta 56-57 százalékos volt, mostanra ez a mutató már 71-72 százalék között mozog.
Ugyanakkor jelezte, ebben az is szerepet játszik, hogy az Európai Unió áttért egy új számítási metódusra, amely szerint a gyesen, gyeden lévők is foglalkoztatottnak számítanak.